Minden negyedik reklám jogsértő – közel 5 milliós bírságot osztottak ki

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal együtt ellenőrizte az általános reklámszabályok és a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások betartását, ezzel hozzájárulva a magyar fogyasztók védelméhez. A sajtóközleményből kiderült többek között az is, hogy milyen típusú reklámhordozókat vizsgáltak. 

A magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokban, valamint szabadtéri reklámhordozókon megjelenő gazdasági reklámok szövegének – beleértve a jelmondatot is – magyar nyelven kell szerepelnie. Kivételt ez alól csak a vállalkozás neve, megjelölése és az árujelző jelent. Emellett az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket is magyar nyelven kell megjeleníteni. A gazdasági reklámokhoz hasonlóan ez a követelmény is teljesíthető úgy, hogy az idegen nyelvű szöveg mellett annak magyar megfelelője is szerepel, ugyanolyan jól olvasható módon és legalább azonos méretben.

Reklámpara: az ellenőrzések folyamatosak 

A fogyasztói jogok és a reklámszabályok betartásának biztosítása érdekében folyton ellenőriz hatóság. 

A 357 ellenőrzésből 117 terjedt ki a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások betartására. A reklámok 26 százaléka volt kifogásolható e körben, kiemelten a szabadtéri reklámhordozók, a kirakatok és az újságok, magazinok tekintetében tártak fel jogsértést a kormányhivatali munkatársak. Kirívó eset, hogy az egyik népszerű gyorsétterem lánc minden egységében kizárólag angol nyelven tüntette fel mind a választékot, mind az egyéb fogyasztói tájékoztatásokat, mely vállalkozással szemben eljárások indultak.

Az eddig lezárult hatósági eljárások során mindösszesen 4,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, több eljárás azonban még folyamatban van. 

Erőszak a képernyőn

Az NKFH szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok ezen felül az általános reklámszabályok betartását is vizsgálták, kiemelten az erőszakos, a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönző reklámokat. A nyelvvédelmi ellenőrzésekhez képest kedvezőbb eredmények születtek, a vizsgált 240 reklám mindössze 2 százaléka nem felelt meg az előírásoknak.