Az új fejlesztéspolitikai irányvonal kölcsön felvételére épül, amely bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítése esetén részben vagy egészben támogatássá válhat – állapította meg a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. A szakember hat pályázatot vizsgált meg a VG kérésére, amelyek együttes keretösszege meghaladja az 584 milliárd forintot, a kifizetett támogatás pedig már eléri a 451 milliárdot.
Az első fecske a kkv-k technológiai modernizációjának támogatása volt (Ginop–1.2.10-19), a célcsoportba azok a cégek tartoztak, amelyek a hozzáadott értéket vagy az exportot tekintve növekedési potenciállal rendelkeztek, ezáltal a hazai jelenléten túl nemzetközi piacszerzésben is érdekeltek voltak. Az ECC ügyvezetője felidézte: a 2 milliárdos keretre 213 pályázat futott be, amelyek közül 127 kapott zöld utat, a támogatásuk pedig meghaladta a 4,17 milliárd forintot.
A második ilyen jellegű kkv-pályázat a „modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodást segítő fejlesztések támogatása” (Ginop–1.2.8-20) és annak Pest megyei tükörpályázata (Vekop–1.2.6-20) volt. A párhuzamos felhívások a Covid-válság okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére irányultak, s mivel az alapvető cél a munkavállalók megtartása volt, az elérhető támogatást a létszám határozta meg. Jókora túligényléssel szembesült a kiíró: a Ginop-felhívásban eredetileg 33,3 milliárd forintot különítettek el, de végül 70,6 milliárdot fizettek ki, a Vekop-változatban pedig 18,8 milliárd forint helyett majdnem 31,3-et.
A sor – immár az új, 2021–2027-es ciklusban – a Ginop Plusz 1.2.1-21-gyel folytatódott: itt nemcsak a termelő, hanem a szolgáltató cégek is felsorakozhattak a rajtvonalra, különösen a szabad vállalkozási zónákban, ahol szükség van az alacsony vállalkozói hajlandóság, valamint a kiszolgáló üzleti infrastruktúra és üzleti szolgáltatások javítására – emlékeztetett Tóth Ádám Ferenc. Az ambiciózus célokhoz hatalmas keret társult, de a 200 milliárd forintot olyannyira felszippantotta a piac, hogy végül 211 milliárdot folyósítottak a projektgazdáknak. Ennek a felét, 100 milliárdot különített el a kiíró a Magyar multi programra (Ginop Plusz–1.1.2-21), de a részeredményeken látszik, hogy ez nem egy tömegpályázat. Eddig 62 támogatási igényből 43 volt érdemes a jóváhagyásra, ami az érintett vállalkozásoknak 29,66 milliárd forintot jelent, átlagosan tehát csaknem 690 milliót.
A kifektetési stratégia arra irányul, hogy minél több magyar vállalat realizáljon profitot a külpiacokon, ehhez kapcsolódóan a multivá válás folyamata high-tech megoldásokat feltételez, beleértve a mesterséges intelligenciát, a robotizációt, az 5G-t, a bio- és nanotechnológiát.
Ahogy a Magyar multi program, úgy a Zöld Nemzeti Bajnokok pályázat (Ginop Plusz–1.3.1-21) is fut még. A konstrukció célja a hazai hozzáadott érték növelése a feltörekvő zöldgazdasági piacokon, összhangban a 2021–2027-es S3 Nemzeti intelligens szakosodási stratégiával. A körforgásos gazdaságra való átállás érdekében a felhívás célcsoportjába tartoznak az energiahatékonysági, elektromobilitási vagy vízgazdálkodási technológiákat gyártó vállalkozások, továbbá az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő vagy másodlagos alapanyagokat előállító és felhasználó piaci szereplők.
A 30 milliárd forintos keretre eddig száz pályázat érkezett 38,71 milliárdos igénnyel, közülük 67 helyre már biztosan kerül összesen 24,96 milliárd forint támogatás.
A Ginop Plusz 1.2.3-21 pedig a korábbi tömegigényeket kielégítő beruházási pályázat speciális folytatása volt, amelynél a százmilliárd forintból 80-at a felzárkóztatandó régióknak (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) különítettek el, míg a fejlettebb területeknek (Közép- és Nyugat-Dunántúl, Pest) ezúttal a fennmaradó 20 milliárddal kellett beérniük. Óriási volt a kereslet, a fejlesztéspolitikai rendszer 4353 pályázatot regisztrált 292 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel, végül 1462-en örülhettek 109 milliárdos forrásnak.
A megkérdezett vállalkozások válaszaiból megállapítható, hogy
a piac vevő az újfajta támogatási formára.
A Savaria Ipartechnika Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Aszódi János arról beszélt a VG-nek, hogy a megítélt támogatás egyösszegű, s miután előleg formájában megtörtént a kiutalás, azonnal megkezdhető a fejlesztés, ami segíti a gyors és hatékony megvalósítást. A vállalkozás az elmúlt években három felhíváson 207 millió forint feltételesen visszatérítendő forrást nyert, az eredményességi szempontokat pedig reálisnak és vállalhatónak tartja, így a lehetőség adott arra, hogy a kölcsön valóban támogatássá váljon. Aszódi János szerint ugyanakkor a hároméves fenntartási idejű pályázatoknál megfontolandó, hogy a visszamérés ne az első, hanem a második évi projektfenntartási jelentés benyújtásával történjen.
A Pata József Gépipari Kft. ügyvezetője, Pata Ildikó úgy fogalmazott a VG-nek, hogy mindkét nyertes pályázatuknál szinte azonnal átutalták a teljes támogatási összeget, ami biztosította a stabil likviditást ahhoz, hogy a megrendeléseket azonnal elindíthassák. Ezzel együtt az ügyvezető megjegyezte, hogy az átfordulós konstrukció számukra nem a legkedveltebb változat, hiszen rengeteg kockázatot, illetve bizonytalanságot rejt. „Fél éve is kétséges volt, hogy hozzávetőleg milyen összeg visszafizetésével kellene számolnunk, napjaink világgazdasági történéseit látva pedig egyenesen lehetetlen jósolni” – jelezte Pata Ildikó. A Ginop Plusz–1.2.3-21-en nyert több mint 125 millió forint a kitörési pontot jelentette a Takács Balázs Intertransport Kft. számára. Takács Balázs tulajdonos-ügyvezető a VG-nek hangsúlyozta: miután az eredményességi mérés minden elemét ismeri, és jogosan elvártnak tartja, azzal számol, hogy a visszatérítendő forrás 70 százalékát át tudják váltani támogatássá.
