Sokáig tabutémának számított nálunk a nagyvállalati vezetők fizetése, ám egy 2019-es törvény értelmében a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kibocsátóknak javadalmazási jelentésben kell közzétenniük a topmenedzserek bérét is.
A blue chipek közül az OTP ugyanakkor kilóg a sorból, miután bankokra más közzétételi kötelezettség vonatkozik, így nem is közölte a vezetői fizetéseket. Csányi Sándor OTP vezér esetében ezért csak azt tudhatjuk, hogy a Mol igazgatóságának külsős tagjaként 78,5 millió forintot kapott tavaly.
A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt 380 811 428 forintot keresett tavaly, azaz valamivel többet mint 1 millió eurót,
Molnár József csoportszintű vezérigazgató 248,6 millió forint, Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes 125 258 925 forintot, míg Világi Oszkár csoportszintű vezérigazgató-helyettes fizetése 325,4 millió forint volt.
Kilóg a sorból Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, aki 2 784 630 forintot keresett. De ő csak december végén csatlakozott a csapathoz, s ez az összeg egy heti fizetése.
Az első olvasatra igen magas összegeket ugyanakkor érdemes összevetni a szektortársak kifizetéseivel.
A Shell vezérigazgatójának éves bére például tavaly 2,56 millió euró volt, azaz közelítette az egymilliárd forintot,
míg a pénzügyi igazgatóé 1,6 millió euró. Az ENI esetében a vezérigazgatói fix díjazás minden évben 1,6 millió euró, azaz több mint 600 millió forint, míg a teljes jövedelem a mutatókhoz kötött juttatásoktól függően 5-6 millió euró között alakult az elmúlt 3 évben.
Több nemzetközi cégnél még csak a 2020-as adatok nyilvánosak, ám ez alapján is látszik az érdemi különbség. Fontos itt is megjegyezni, hogy az alapfizetésekre különböző teljesítményalapú juttatások, részvényopciók, bónuszok tevődnek.
Az OMV éléről azóta már távozott Rainer Seele 2020-ban például 1,75 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, a BP vezére tavaly 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeget zsebelt be.
De nem csak Nyugat-Európában magasak a fizetések, hiszen tőlünk keletre, Romániában sem keresnek rosszul a topmenedzserek. A romániai Petrom idén először közölte a vezetői fizetéseket.
A javadalmazási jelentés szerint, Christina Verchere, a Petrom vezérigazgatója 414 ezer eurós (147 millió forintos) fizetést kap, ám a bónuszok és a részvényjuttatások 1,1 millió euróval növelték bevételeit, ami bruttó 1,5 millió eurós, azaz 570 millió forintos fizetési csomagot eredményezett.
A másik két hazai blue chip közül a Magyar Telekom tűnik gálánsabbnak, hiszen a vezérigazgató, Rékasi Tibor 325 milliót keresett tavaly,
Szabó Melinda kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 178 milliót, Dodonova Daria Aleksandrovna gazdasági vezérigazgató-helyettes 174 milliót, Friedl Zsuzsanna „Chief People Officer” 172 milliót, a vállalati szolgáltatásokért felelős Gonda Gábor 161 milliót, a műszaki vezérigazgató-helyettes Lubor Zatko pedig 160 millió forintot vihetett haza.
Ezzel szemben a Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor tavaly 257 millió forinttal gazdagodott,
míg a helyettese, Gulácsi Gábor 116 milliót, s 120 milliót kapott a korábbi emblematikus vezető, Bogsch Erik, aki a kereskedelemért, nemzetközi és kormányzati kapcsolatokért felelős főigazgató.
A Mol igazgatóságának külsős tagjai általában 60 millió forint körül kaptak javadalmazást, míg a felügyelő bizottsági tagok 18-33 millió forint között kerestek. A Richternél az fb-tagok javadalma 4-23 millió forint között mozgott, a Magyar Telekomnál pedig 4 és 13 millió forint között.
A menedzsment fizetések mindhárom cég esetében egy fix részből és egy eredmény mutatókhoz kötött mozgó részből tevődött össze. A változó rész a Magyar Telekomnál általában legalább kétharmados arányt képviselt.
