Egy taxis vállalkozás költségei 2018-tól 2022 elejéig átlagosan több mint 20 százalékkal növekedtek – ezt állapította meg a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) a személytaxi-viteldíj emelését vizsgálva. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Ipari Tagozata 2021 őszén hasonló, 18,61 százalékos költségemelkedést mért, igaz, szűkebb intervallumra, 2018-tól 2021-ig. A BKK azonban ezt csak azzal a kitétellel fogadta el, hogy a drágulás ilyen mértéke csak az idei évre állt be, korábban ennél kisebb volt a növekedés.

33 százalék lett, maradhat?

A hivatalosan kalkulált 20 százalék körüli költségváltozás mindenesetre meglepő annak ismeretében, hogy tegnap a Fővárosi Közgyűlés ennél jóval magasabb kompenzációról döntött, a taxitarifa mintegy 33 százalékos emelését szavazta meg egyhangúlag. A 2018 júliusától érvényben lévő díjtételek, a 700 forintos alapdíj, a 300 forintos távolságarányos díj, valamint a 75 forintos időarányos díj május 9-től 1000, 400, illetve 100 forintra ugrik.

Fotó: Jászai Csaba

Az ellentmondást a BKK számítási módja oldja fel, amely meghatározó mértékben figyelembe vette a jelen állás szerint május 15-ig hatályos kormányzati üzemanyagárstop kivezetését. (Bár ennek mikéntje egyelőre nem ismert, a kabinet tervei inkább a 480 forintos literenkénti ármaximum lépcsőzetes feloldásáról szólnak.) A fővárosi cég szerint a rögzített ár prognosztizálható megszüntetése miatt indokolt a 20 százalékot meghaladó bevételkompenzálás a taxis vállalkozások számára.

Hozzátette, hogy mindez, továbbá az elmúlt hetekben sokat romló euró-forint árfolyam megjelenése a gépjárművek és alkatrészek árában együttesen indokolja a nagyobb, tehát 33 százalék körüli tarifaemelést. „Ez középtávon biztosíthatná a taxis vállalkozás rentábilis és kiszámítható működését” – közölték a vizsgálatban. A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés arra is rámutatott, hogy a drágítás léptékét a legutóbbi díjmegállapítások óta bekövetkezett eleve jelentős üzemanyagár-emelkedés, a megnövekedett infláció és a minimálbér-emelkedés együttesen magyarázza.

Eltűnt taxisok nyomában

Kiss Ambrus „kényes egyensúlyként” írta le a taxis érdekképviseleti oldallal tavaly október óta zajló, hosszan elnyúlt fővárosi tárgyalások eredményét. Ahogy a VG megírta, az 1000–400–100 forintos díjszabás helyett a taxistársadalom jelentős része egy 900–90–360 forintos hatósági ár mellett érvelt, de úgy, hogy az úgynevezett határértéket nem alkalmaznák. Jelenleg 15 kilométer per órás sebesség alatt a taxióra nem számít fel kilométerdíjat, afölött pedig percdíjat. A változtatással ezek a tételek a haladás tempójától függetlenül megjelentek volna az utazás végösszegében, átlagosan körülbelül 40-50 százalékos emelést elérve.

Ebben nem jött létre egység, ugyanakkor abban nem volt vita, hogy a taxispiac a Covid-járvány következményeként két év alatt összeomlott. Ezt jól szemlélteti, hogy míg 2020 elején 6754-en nyújtottak hivatalosan személytaxi-szolgáltatást Budapesten, addig a legfrissebb statisztikák szerint már csak 5070-en. Ez vezetett ahhoz, hogy ma a taxirendelések teljesítése akadozik: vagy egyáltalán nincs, aki elvállalja a fuvart, vagy lassan találnak rá sofőrt.

Reszkess, Viber!

Emiatt viszont érezhetően megnőtt a személyszállítási piac szürkezónája, vagyis az illegálisan, jellemzően különböző közösségi médiás felületeken szolgáltatást kínálók iránti kereslet. Ez kárt okoz a taxisoknak, és mivel itt nem érvényesülnek a fogyasztóvédelmi előírások sem, sérülnek az utasok érdekei. Ahogy az államé is, hiszen adóbevételektől esik el.

A BKK vállalta, hogy kiterjeszti a felügyeletet, és a 2020–2021-re jellemző átlagban 190 havi ellenőrzést 240-re emeli, különösen figyelve az engedély nélküli személyszállítást végzőket. Azt is rögzítették, hogy a személytaxi-gépjármű az első forgalomba helyezéstől számított tíz évig futhat, a téli időszakban használhatók négy évszakos gumiabroncsok, és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére érdekében 2024. január 1-től kizárólag teljesen elektromos meghajtású vagy legalább Euro 6-os gépjárműveket lehet új taxiként üzembe helyezni.

A taxizás drágítása helyett versenybarát szabályozást ajánl a GVH

A budapesti taxitarifák rögzítettek, vagyis a piacon jelenleg nem érvényesülhetnek az árverseny előnyei.

Ez még csak a kezdet

Mindez azonban nem jelenti, hogy a 2013 óta hatósági áras, tucatnyi társaságot tömörítő fővárosi taxispiac keretei megszilárdultak volna. A városvezetésben is részt vevő Momentum párt kezdeményezésére az önkormányzat azt ígéri, hogy még az idén reformkoncepciót dolgoz ki, amely tartalmazza a hatósági ár helyetti ársapka bevezetését, a független szolgáltatók korlátozását és a taxiszolgáltatók autóinak a BudapestGO applikációban való feltüntetését. A fix díjszabás felszámolását egyébként a Gazdasági Versenyhivatal is támogatja, és azt javasolta az önkormányzatnak, hogy áremelés helyett minimalizálja beavatkozását az árszabályozásba, minél nagyobb teret hagyva a versenynek és az egyensúlyi piaci árak kialakulásának.