Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – ezzel a kijelentéssel indokolta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egyes szektorokra extraprofitadót vet ki két évre. Az új, időszakos adónem a telekommunikációs szektort is érinti.

Minden harmadik forint az államnak

Megkeresésünkre a Yettel Magyarország ismertette, hogy a hazai telekommunikációs szektor már a távközlési pótadó előtt is a vállalati arányokat meghaladva járult hozzá a közterhek viseléséhez, különös figyelemmel arra, hogy az adózott eredményeket vizsgálva a GKI adatai szerint a távközlés csupán a huszonkilencedik az ágazati nyereségesség alapján. Az iparágat sújtó adóterhek, például a távközlési különadó, a frekvenciahasználati jogosultságokért fizetett díjak, valamint az éves frekvenciadíjak a Yettel Magyarország Zrt. esetében a nettó árbevétel 27 százalékát tették ki. A távközlési pótadóval az iparági adóteher a Yettel esetében már eléri a nettó árbevétel 30 százalékát, azaz majd minden harmadik, az ügyfelek által megfizetett forint az államkasszába jut, és a 27 százalékos áfa még ezen felül értendő. 

A teljes magyar távközlési szektor csak az iparági különadókra mintegy 110 milliárd forintot fog befizetni az államkasszába idén.

„Miközben teljes mértékben megértjük az aktuális gazdasági helyzetet és kontextust, úgy véljük, hogy ezeknek a forrásoknak a jelentős részét tudná a Yettel a társadalom és a gazdaság érdekében hasznosítani, amivel tovább fokozhatná az ország digitalizációs érettségét és versenyképességét” – közölte a VG-vel a Yettel Magyarország.

Cheerful,Hipster,Blogger,With,Coffee,To,Go,In,Hands,Reading
Fotó: Shutterstock

Kérdéseinkkel a Magyar Telekomot és a Vodafone-t is megkerestük, ám mindkét vállalat arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem nyilatkoznak a távközlési szektorra is kivetett extraprofitadóról. A Magyar Telekom kiadott egy befektetői közleményt, amely szerint a vállalatcsoport az idén várhatóan 25 milliárd forint távközlési pótadót fizet majd. Az adót a működési költségek között tervezik elszámolni, így arányosan csökkenti a társaság idei EBITDA- és szabad cash flow mutatóinak értékét. Ennek következtében, valamint a működésből eredő egyéb folyamatokat is figyelembe véve, a vállalat mindkét mutató esetében kismértékű csökkenésre számít. Az idei nyilvános célkitűzések további elemei változatlanok maradnak.

Érik a drágulás

A távközlési szektort érintő pótadó az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt nagy terhet ró a kisebb cégekre is, és jelentősen megvághatja a nagyobbak nyereségét, így könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – nagyobb díjemelésre kényszerülnek – véli a Niveus Consulting Group. Az egyoldalú áremelést a különadó mellett a magas infláció, az azt kísérő béremelkedés és a megnövekedett energiaárak is indokolhatják.

Az árbevétel a pótadó alapja

A kormány június 4-én rendeletet hozott egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adókról. A távközlési pótadót az elektronikus hírközlési szolgáltatásból származó, a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetniük a cégeknek, az idei és a jövő évre vonatkozóan. Az adó mértéke 1 milliárd forint árbevétel alatt nulla, 1 és 50 milliárd forint között 1, 50-től 100 milliárdig 3, 100 milliárd forint felett pedig 7 százalék. A távközlési pótadót idén november 30-ig kell megfizetni a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján, a 2023-ban kezdődő adóévben pedig az ötödik hónap utolsó napjáig ugyanennyi pótadóelőleget kell megfizetni.