Az olyan nagy technológiai cégek, mint a Microsoft, a Meta, az Amazon vagy az Alphabet soha nem látott mértékben versenyeznek a mesterséges intelligencia terén tehetséges fejlesztőkért. A Szilícium-völgy vállalatai milliárdokat is kifizetnek azért, hogy a világ legjobbjai dolgozzanak náluk.
Az új tehetségek megszerzéséhez az amerikai technológiai óriások új módszert alkalmaznak: míg korábban felvásárolták az innovatív startupokat és kkv-kat, addig manapság átcsábítják az alapítókat és a kulcsembereket, gyakran a technológiát is licencelve. Miután pedig a nagyok elszívták a kis vállalatok lényegi részét, a kiüresített céget magára hagyják.
Az új gyakorlat gyorsabb és egyszerűbb a korábbinál: nem igényel integrációt vagy hatósági engedélyt, ráadásul az antitröszt-ellenőrzéseket is elkerülik vele.
A Microsoft például tavaly vitte el az Inflection AI vezérét, Mustafa Suleymant, aki ma a Copilot MI-termék irányításáért felel, és 650 millió dollárt fizetett a cégnek licencért. A Meta júniusban tett hasonlót a Scale AI nevű adatszolgáltatóval: 14,8 milliárd dolláros befektetésért cserébe megszerezte a vezérigazgató Alexandr Wangot és csapatát.
A The Wall Street Journal cikkében rávilágít, hogy ez a gyakorlat aláássa a Szilícium-völgy kockázatitőke-alapú startupkultúráját. A hagyományos modellben a startupok nagy kockázat mellett hatalmas hozamot érhetnek el, amiből az alapítók mellett a befektetők és a dolgozók is részesülnek.
Eddig ugyanis az volt az íratlan szabály, hogy óriási kockázatok vállalásával óriási nyereség remélhető. A legtöbb startup ugyan elbukik, de amelyek sikeresek, százszoros vagy még nagyobb hozamot termelnek a befektetőknek, és gazdaggá tehetik azokat az alkalmazottakat is, akik részvényopciók ígéretével csatlakoztak. Az ilyen meggazdagodásról és az új szupergazdagokról lapunk nemrég számolt be.
A Szilícium-völgy innovációs gépezete nemcsak a sztárkutatókból és -fejlesztőkből áll, hanem azokból is, akik értékesítéssel, marketinggel, HR-rel vagy nagyszabású mérnöki feladatokkal tartják mozgásban a gépezetet. Ők pedig most a vesztes oldalra kerültek, mivel a tehetségek kivásárlásával sok olyan alkalmazott maradhat hoppon, akik részvényopciókra számítanak, mivel az innovátor vállalat gyakorlatilag azelőtt kiürül, hogy felvásárolnák, vagy bevezetnék a tőzsdére.
A dolgozók elvesztik a rendszerbe vetett bizalmukat, és a kreativitást támogató, az innováció bölcsőjének számító startupok helyett inkább a biztos megélhetést nyújtó nagyvállalatokat választják.
Az biztos, hogy a tehetségek kivásárlása rövid távon segíthet az élre törni a mesterséges intelligencia területén folytatott versenyben, ugyanakkor a nagy vállalatoknak azt is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy ez meg is fojthatja az eddigi innovációs motort. Ezen pedig végül maguk a tech óriások is veszíthetnek.
A Microsoft, az Alphabet, a Meta és az Amazon 2020 óta több mint száz céget vásárolt fel egészében, és több száz másikba fektetett be. Néhány felvásárlás később kulcsfontosságúvá vált. Így történhetett, hogy a Google 2005-ben 50 millió dollárért megvette az Androidot, ami ma mobilstratégiájának központi eleme, az Amazon pedig 2015-ben 350 millióért megszerezte az Annapurna Labst, amely saját csipjeinek alapját adja. A kérdés, hogy a tehetségek elszipkázásával lesznek-e még ilyen úttörő vállalkozások.
A szilícium-völgyi szupergazdagok legújabb divatja - sokak szerint Istent játszanak
A szilícium-völgyi vezetők magas értelmi intelligenciával megáldott gyereket szeretnének, képesek akár több százezer dollárt is kifizetni embriók genetikai vizsgálatáért és párközvetítésért, hogy növeljék ennek az esélyét. A Szilícium-völgyben az okosság akkora elvárás, hogy a legjobb óvodák már IQ-tesztet kérnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.