„A Budapest Airport (BA) folyamatosan egyeztet a légitársaságokkal, mivel úgy látjuk, fennáll a kockázat, hogy az extraprofitadó bevezetése jelentős hatást fog gyakorolni a forgalomra” – közölte a társaság a VG érdeklődésére. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető céget lapunk annak kapcsán kérdezte, hogy a Ryanair a napokban kilátásba helyezte, a megváltozott adózási környezet miatt előállhat a helyzet, hogy más országokba összpontosíthatja a kapacitásbővítéseit. A BA ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Magyar Közlönyben június 4-én kihirdetett, légitársaságokra vonatkozó hozzájárulás következményei a cégre a légitársaságok további döntéseitől függnek.

Ez tehát egyelőre a jövő kérdése, ettől függetlenül a BA azt is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi helyzete a tőkeerős tulajdonosi háttérnek köszönhetően stabil. A társaság legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel. A Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt. „A társaság vezetősége a repülőtér előtt álló fejlesztésekre összpontosít, így jelenleg továbbra is elsősorban az 1. terminál újranyitására és a 3. terminál építésére koncentrál” – emelte ki válaszában a társaság.

A BA-t 38 légitársaság használja menetrend szerinti személyszállításra. Közülük eddig hivatalosan három jelentette be tiltakozását az őket érintő, összesen 30 milliárd forintra tervezett extraprofitadó miatt. A már említett ír fapados vállalat, a Ryanair mellett az európai diszkont-légitársaság, az EasyJet, illetve a magyar kötődésűó, szintén fapados Wizz Air is azt közölte, áthárítja az utasokra az elvonás mértékét. A legélesebben a Ryanair kommunikál az intézkedés ellen: először a magyar kormányt szólította fel, hogy törölje azt el, tegnap pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez intézett szokatlan hangvételű közleményt, amelyben magyarázatot követelt a lépésre. Ebben egyébként a kabinet döntését útonállásnak minősítette. 

A légi személyszállítási tevékenységre kirótt adó visszavonását sürgető ágazati szereplők nyilatkozatai kapcsán a VG megkeresésére a gazdaságfejlesztési miniszteri kabinet úgy reagált, hogy a repülés iránti kereslet – a Covid okozta lezárások feloldását követően – megnövekedett, aminek köszönhetően a repülőgép-társaságoknál is jelentős többletbevétel keletkezik. 

Az extraprofit különadóztatása nem ismeretlen Európában, hiszen például Ausztriában, Németországban, Svédországban is alkalmazzák

– hívták fel a figyelmet. 

Emlékeztettek rá, hogy a kormány a szomszédban zajló háború, valamint a Brüsszel által okozott drasztikus energiaár-emelkedés miatt a magyar családok védelme, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése, a rezsicsökkentés, valamint a munkahelyek védelme érdekében létrehozta a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapot. A két alap forrásait nyolc gazdasági szektorban (az energia-, a bank-, a biztosító-, a kiskereskedelmi, a telekommunikációs szektor, a légitársaságok, a gyógyszerforgalmazói szektor, valamint a reklámpiac) keletkező extrapofit különadóztatása biztosítja.

A Ferihegyről repülő légitársaságoknak kevesebb mint tizede jelentette be eddig, hogy áthárítja az extraprofitadót az utasokra. Az intézkedés ellen egyelőre csak a fapadosok tiltakoznak
Fotó: Jászai Csaba

Miután a Ryanair valóban ráterhelte az utasokra a július 1-jétől életbe lépő 3900, illetve 9750 forintos adót – ráadásul visszamenőleges hatállyal, a június 4. előtti vásárlásokra is –, a céggel szemben fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálat indult. Lapzártánkig nem érkezett hír arról, hogy az EasyJetre, valamint a Wizz Airre is kiterjesztik-e az eljárást. Igaz, utóbbi leszögezte, hogy a korábban megvásárolt jegyek árát utólagosan nem emelik meg, és július elsejéig biztosan nem hárítják át az utasokra az extraprofitadó miatt keletkezett többletterheket. 

Megszólalt a Wizz Air: így változhat a repjegyek ára

A már megvásárolt jegyeket a légitársaság nem terheli meg a pluszadóval. A jövőben ez várhatóan változik, de az árak alakulását továbbra is a kereslet és a kínálat határozza meg elsődlegesen.

 

A társaság azonban azt is bejelentette, hogy a pluszelvonás és az üzemanyagárak növekedése miatt a viteldíjak várhatóan emelkednek, de egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a repülőjegyárak dinamikusan változnak, és mint mindig, ezután is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza majd meg a tendenciát. Az EasyJet a költségnövekedés okozta jegyáremelkedésen túl a Hvg.hu-nak azt is megemlítette, hogy a jövőbeli járatokról szóló döntéseinél a mostani adó hatásait is figyelembe fogja venni.

A diszkontcégek azonnali válaszlépéséhez képest különösen szembetűnő a hagyományos légitársaságok visszafogottsága. Ennek egyik magyarázata a költségek tervezhetősége lehet: a fapadosoknál a változó, a hagyományosaknál a fix kiadások bírnak inkább nagyobb súllyal, így előbbieket érzékenyebben érinthet bármilyen hirtelen megjelenő tétel.

Rekord járvány után

Az elmúlt két év legmagasabb utasszámát érte el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér májusban, az utasforgalom meghaladta az egymillió főt. Ez 2021 azonos időszakához képest 1130 százalékos növekedés. Budapestről jelenleg 114 város 125 repülőterére lehet közvetlen járattal elutazni 34 légitársaság kínálatában. Májusban a legtöbben Londonba, Párizsba, Tel-Avivba, Amszterdamba és Frankfurtba utaztak, de rendkívül népszerű úti cél volt Barcelona és München is.