Bige Lászlót utánozza a Ryanair
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA mai napig nem fizette be a Ryanair az államkasszába a 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot, amit még augusztus elején szabtak ki rá – erről Budapest Főváros Kormányhivatala tájékoztatta a VG-t.
Az ír fapados légitársaságnak eredetileg 30 napja volt arra, hogy kiegyenlítse a számlát, ez szeptember elején kifutott. Csakhogy a cég keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken a döntés ellen. Ezzel párhuzamosan azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben a kiszabott bírságösszeg megfizetésének felfüggesztését kérte, egészen addig, amíg a Fővárosi Törvényszék nem határoz a perben.
Ezt a bíróság elutasította, amivel szemben viszont az írek fellebbeztek.
Ebben már a Kúria illetékes. Mivel az azonnali jogvédelem elutasítása még nem emelkedett jogerőre, a Ryanair továbbra is időt nyert a büntetés teljesítésére. A fogyasztóvédelmi bírsággal szemben indított pert majd csak az azonnali jogvédelemmel kapcsolatos jogerős bírósági döntés után folytatja le a Fővárosi Törvényszék.
Megtetszhetett Bigéék stratégiája a Ryanairnek
Az azonnali jogvédelem iránti kérelem célja kettős. Egyrészt a bírságösszeg végrehajtása nem foganatosítható a kérelem elbírálásáig, másrészt, ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős döntésig is érvényben maradhat. Vagyis ha a Ryanair próbálkozása zöld utat kapna, azzal hosszú időre mentesülhetne a 300 millió forint átutalása alól.
A stratégia ismerős lehet, a közelmúltban Bige László nagyvállalkozó, illetve az érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. is ezt alkalmazta.
A Bige-csoportnak a műtrágyakartellben rá kirótt, több mint 11 milliárdos versenyfelügyeleti szankció alól sikerült ezzel a módszerrel jó fél éven át kibújnia. Igaz, ebben a hosszúra nyúlt aktatologatás is vastagon közrejátszott. Mind a Bige-csoportról, mind Ryanair légitársaságról elmondható, hogy nem feltétlenül az azonnali jogvédelem eredeti céljának megfelelően éltek a lehetőséggel, hiszen ezt a jogintézményt azoknak a szereplőknek szánta a jogalkotó, akiknek a működését adott esetben ténylegesen ellehetetlenítené a kapott bírság végrehajtása.
Ez a Ryanair esetében bizonyosan nincs így,
az átszámítva mintegy 700 ezer eurós szankció nem érdemi tétel a diszkont-légitársaság költségvetésében.
Ryanair kontra magyar kormány
Június 10-én Budapest Főváros Kormányhivatala fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított a Ryanair DAC légitársasággal szemben az extraprofitadó áthárítása miatt. A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a cég megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt, és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A hivatal szerint a fapados légitársaság az utasok felé azt a látszatot keltette, mintha ő lenne az alanya, és neki kellene megfizetnie az extraprofitadót, így azt jogszerűen hárítja át, az általános szállítási feltételeinek megfelelően.
Csakhogy a vonatkozó kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, és rögzíti, hogy nem a légitársaságok, hanem a földi kiszolgálást végző gazdálkodószervezetek az extraprofitadó alanyai.
Tény, hogy az írek a kezdetektől élesen kikeltek az extraprofitadóval szemben. A kérdésben szokatlanul agresszívan kritizálták a magyar kormányt, majd bejelentették, hogy az új adónemet minden esetben áthárítják az utasokra. Bár az extraprofitadó csak június 4-én lépett hatályba, a Ryanair a korábbi foglalások után is érvényesítette a terhet.
