A magyar kormány jogszerűen járt el – mondta a Vodafone-ügyletről a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs. A Médiapiac.comnak nyilatkozva fejtette ki álláspontját a tranzakcióról, amelyben a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 660 milliárd forintért megszerzi a Vodafone Magyarországot. A felvásárlást a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, ezért az ügyletet nem vizsgálja a versenyhivatal.
A GVH elnöke úgy vélekedett: abszolút félrevezető azt hangoztatni vagy sugallni, hogy a magyar kormány a tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól. Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.
Az Európai Unió 27 tagállamából is számos országban, így például hazánkon kívül Cipruson, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Finnországban és Franciaországban is kifejezett lehetőséget adnak a jogszabályok arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék. Az elnök ezután a magyar Alkotmánybíróság egy korábbi döntését idézte fel.
A határozat világosan leszögezte, annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősség körébe tartozik
– mondta, majd arról beszélt: önmagában az összefonódás is lehet közérdek. Egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat.
Sok az állami cég a szektorban
A cikk rámutat, hogy az Európai Unió számos tagállamában van állami részesedés olyan telekom cégben, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője.
Németországban például az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a vállalat a piac harmadát birtokolja.
Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. De megemlíthető Szlovénia és Ausztria esete is.
Nyilatkozatában a GVH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság több tech cég, köztük a TikTok, a Viber és a Google egyes kereskedelmi gyakorlata miatt is vizsgálódik. Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a GVH tavasztól tovább növeli a csapásszámot, már ami a digitális szolgáltatók ellenőrzését illeti. Erre egy májusban életbe lépő uniós szabály ad számára lehetőséget.
Akcióba kezdett a versenyhivatal az élelmiszerárak emelkedésének megfékezéséért – erről beszélt a múlt év végén a Magyar Nemzetnek adott interjújában Rigó Csaba Balázs. |
Vizsgálják az élelmiszer-kereskedelmet
Az elnök tudatta: a GVH vizsgálatot tervez az élelmiszer-kereskedelem területén, de előtte piaci konzultációba kezdett. Korábban a Pékszövetséggel, idén pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetnek.
Elemezzük, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyag-kínálat miatt tapasztalható-e a drágulás, vagy a részt vevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt
– közölte.
Rigó Csaba Balázs akkor azt is kifejtette, hogy versenyjogi szempontból egyes élelmiszerek árának állami korlátozása, vagyis az ársapka elfogadható, különleges helyzetekben ugyanis a döntéshozók beavatkozhatnak a kereskedelem, a verseny egyes folyamataiba. Ha az intézkedés átmeneti jellegű, fontos társadalmi célt szolgál, és érzékelhető, hogy a versenykorlátozás milyen feltételek teljesülése esetén szűnik meg,
a kormányok, de akár az Európai Unió is beavatkozhat.
Az energiaszankciók kérdésesek
A brüsszeli energiaszankciók a jelenlegi formájukban komoly aggályokat vetnek fel
– fogalmazott Rigó Csaba Balázs. Úgy vélte: felmerül annak lehetősége, hogy az EU korlátozásai hosszabb távon, vagyis nem ideiglenesen akadályozzák az uniós és világpiaci versenyt, jelentősen torzítva ezzel az európai piaci történéseket.
