Megfelelőek az alapok, hogy a startup-szektor az egész magyar gazdaság húzóágazata legyen – 2025-ig lényegesen növelve a hazai GDP-t –, az előrelépéshez mégis jelentős változásokra van szükség például a bürokrácia, az oktatás, az adózás terén – állapította meg a McKinsey magyar startup-ökoszisztémáról szóló friss jelentése, amit ma mutattak be Budapesten.
Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodájának ügyvezető partnere a tanulmány kapcsán azt emelte ki, hogy az innováció, a startupok világa döntő mértékben befolyásolja az ország fejlődését az előttünk álló években.
A startupok szempontjából – emlékeztetett Jánoskuti Levente – három fontos tényező azonosítható, ami meghatározza a sikert:
az első az innovatív ötlet, a második a tőke, a harmadik pedig az emberek, akik az adott vállalkozást működtetik.
Ezt a három tényezőt vizsgálva ugyanakkor meglehetősen vegyes a kép Magyarországon. Ami az elsőt, az innovatív ötleteket illeti, azok mennyisége alapján egyáltalán nem állunk rosszul régiós összevetésben, hiszen az egymillió főre eső startup vállalkozások számában csak Csehország jár előttünk. A sikeres exitek száma alapján viszont már jóval hátrébb tartunk a rangsorban, és miközben a régióban már több unikornis (egymilliárd dollár feletti értéket elérő) startupra is akad példa, nálunk még várni kell az első ilyen szereplőre. Ez a McKinsey szakértői szerint elsősorban azzal lehet magyarázható, hogy a magyar startupokat gyakran még a korai fejlődési fázisban értékesítik.
Tőke szempontjából első látásra szintén nem állnak rosszul a hazai startupok, hiszen a tőkebefektetések mértéke az elmúlt öt évben három és félszerese volt az előző ötéves ciklusénak.
Figyelemre méltó azonban, hogy miközben a külföldi tőkebefektetések aránya nálunk 17 százalék, addig az egyéb régiós országok átlagában 37: ez pedig arra utal, hogy a magyar startup-ökoszisztéma nincs rajta eléggé a nemzetközi térképen.
Ami pedig az emberi erőforrást illeti, Magyarországon a műszaki területen végzettek aránya nagyjából megfelel a régió átlagának, ám a magyaroknál jelentősen alacsonyabb a kockázatvállalási hajlandóság más országokhoz képest.
Mindezek alapján – emelte ki a McKinsey vezető partnere – vannak alapok, amelyekre lehet építeni, ám az is nyilvánvaló, hogy sok területen fejlődnünk kell, annak érdekében, hogy ki tudjuk használni a startupokban, az innovációban rejlő lehetőségeket.
A McKinsey jelentése hét olyan tényezőt is azonosított, amelyek jellemzők a világ sikeres startup-központjaira: az egyszerű alapítást és tőkebevonást, a képzett munkaerőt és szakember-utánpótlást, a kedvező adózási környezetet, a vállalkozói kultúra erősödését, a támogatások stratégiai szempontból átgondolt kihelyezését, az átláthatóságot és tudásmegosztást, végül pedig a képzéseket az alapítók és a szakemberek számára.
