Gyengélkedik a hazai építőipar és ezen belül a lakásépítési szektor is. Az év első két hónapjában a termelés több mint 8 százalékkal csökkent, februárban az új szerződések volumene 44, a szerződésállomány pedig több mint 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 38 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál a KSH adatai szerint.

Karnok Csaba 
20230327 Szeged Új építésű társasházi lakások épültek a városban. Fotó: Karnok Csaba KCDélmagyarország (DM) 20230327 Szeged 

Új építésű társasházi lakások épültek a városban.
Fotó: Karnok Csaba KC
Délmagyarország (DM)
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország 

Az felgyorsulása, a megemelkedett energiaárak és a két számjegyű kamatok miatt megdrágult finanszírozás nyomán az újlakás-piac is nagyot fékezett. 

Budapesten például az első negyedévben kevesebb mint 700 lakás talált vevőre – ez kétharmados visszaesés az egy évvel korábbi értékhez képest.

Természetesen a kínálati oldal is reagált, a fejlesztők új projektek keretében 930 lakást hirdettek meg, ez azonban a 2017–2021-es időszak negyedévenkénti átlagának alig több mint fele.

Állami segítségre volna szükség

Bár Romániában és Lengyelországban is gondot okoz a magasabb infláció, illetve a megdrágult jelzáloghitelek, régiós összevetésben mégis gyengébben teljesít a hazai újlakás-piac. A Cordia tapasztalatai szerint az új építésű ingatlanok lengyel és román piaca a mélyponton túljutva már az élénkülés jeleit mutatja, idehaza viszont épp az első negyedév teljesítménye lehet az idei leggyengébb.

A már bevált fenntartása mellett az MNB zöldhitelprogramjának újraindítására, 

illetve további állami hátterű lakásvásárlási támogatások bevezetésére is szükség van, hogy a hazai lakásállomány klímavédelmi szempontokat is szem előtt tartó megújulása ne kerüljön további hátrányba – véli  Földi Tibor, a Cordia International igazgatóságának elnöke.

Ez mind a magyar nemzetgazdaság teljesítménye, mind a lakásvásárlás előtt álló családok, mind pedig a költségvetési adó- és járulékbevételek szempontjából fontos lenne, hiszen ha nem történik érdemi javulás, számos betervezett projekt indítását halaszthatják el a fejlesztők

– hangsúlyozza Földi Tibor. Lengyelországban például várhatóan júliusban lép hatályba az a szabályozás, amelynek célja, hogy az első lakásuk megvásárlása előtt álló 45 év alattiak számára a jelzáloghitelek éves kamatát 2 százalékon (plusz banki marzs) tartsák a futamidejének első tíz évében.

A középtávú tervek szerint a Cordia 2023-ban és 2024-ben összesen csaknem 3200 lakás építését kezdi meg, de csak a projektek harmada indul el az idén. A tervekben szereplő lakásmennyiség bő fele Magyarországon, több mint 40 százaléka Lengyelországban épül majd, Romániában és Spanyolországban pedig egy-egy új projekttel számol a vállalat.