Péntektől a Boeing valamennyi, kínai „alkalmazásban álló” 737 MAX típusú utasszállítója is munkába állhatott, s ezzel lezárult egy dicstelen és feleslegesen hosszúra nyújtott fejezet az amerikai repülőgépgyártó-óriás történetében. Kína az utolsóként adta ki a kijavított és biztonságossá alakított MAX-ok repülési engedélyét.
Fotó: Marco Menezes
Egy delikvens előzte meg: Oroszország, amely a barátinak nyilvánított országok Boeingjeinek megengedi az orosz légtér használatát, így a fehérorosz Belavia légitársaság MAX-jai is átrepülhetnek az országon, sőt le is szállhatnak az orosz repülőtereken. Orosz tulajdonban egyetlen MAX sincs, két példányra 2019-ben kötött lízingszerződést az S7 légitársaság egy meg nem nevezett nyugati céggel, ám ezek sorsáról semmilyen megbízható hír sem érkezett.
A két gép mozgástere mindenesetre korlátozott, a nyugati szankciók miatt nem szállhatnak le külföldön, csak a „baráti” országokban. A nemzetközi szankciókat tiszteletben tartó országoknak viszont kötelességük az ilyen, lopott státuszú gépek azonnali lefoglalása.
Sokba került a Boeingnek a MAX-botrány
A hivatalos bejelentést amerikai részről Liu Csing, a Boeing China vezérigazgatója tette meg a közösségi médiában, üdvözölve egyúttal, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő légi közlekedési piacán a Boeing már új megrendeléseket is kapott, és a szállítások is újraindulhattak – bár erre vonatkozó adatokat nem közölt, azon az egy szem Boeing 787 Dreamlineren kívül, amely a múlt héten, 2019 után elsőként érkezhetett kínai megrendelőjéhez, a Juneyao Airlineshoz.
A Boeing 737 MAX-okat még 2019 márciusában parancsolták a földre, miután fél éven belül két ilyen utasszállító is lezuhant – az első Indonéziában, a második Etiópiában –, s fény derült arra, hogy ugyanaz a konstrukciós hiba okozta mindkét tragédiát.
A Boeing számára a MAX-botrány 20 milliárd dolláros bírsággal és 60 milliárd dollárra becsült közvetett kárral zárult, a cégtől a balesetek miatt és a Covidra hivatkozva 1200 MAX-megrendelést vontak vissza.
Földre parancsolták a teljes MAX-flottát
Az új tervezésű és a legmodernebb technikával felszerelt MAX-ok kiesése a kínai légitársaságokat is érzékenyen érintette, akkor a koronavírus-járvány még nem tört ki, az utasforgalom pedig világszerte csúcsokat döntögetett. A járvány mellett a 2017-ben, Donald Trump akkori elnök hadüzenetével kirobbantott kínai–amerikai kereskedelmi háború sem tett jót a kétoldalú kapcsolatoknak – gyakorlatilag befagyasztva egyúttal a Boeing kínai üzletét is. Ennek következményeként
a kínai hatóságok a kijavított MAX-ok visszaengedését, ha nem is szabotálták, de alaposan megnehezítették.
Amíg az Egyesült Államokban 2020 végén, Európában pedig 2021 januárjában kiadták a felszállási engedélyt a légügyi hatóságok, addig Kína ezzel 2023-ig várt. Pontosabban 2022 októberéig, akkortól engedte be légterébe újra a nemzetközi járatokat teljesítő külföldi légitársaságok kijavított MAX-jait.
Elsőként a mongolok kaptak zöld jelzést
Ezt sem verték nagydobra, elsőként a MIAT Mongolian Airlinesnak engedték meg, hogy a flottájában lévő egyetlen, a 2019-es nemzetközi repülési tilalom elrendelése előtt pár nappal átvett Boeing 737 MAX-ukkal menetrendszerűen szállítsanak utasokat Ulánbátorból Kantonba, de a hazai légitársaságok előtt a kifutópálya csak most idén januárban vált szabaddá.
A China Southern volt az első fecske, a Kanton–Csengcsou járattal debütált, majd követték a többiek.
A kínai légitársaságok birtokában az év elején összesen 97 Boeing 737 MAX volt,
ezek közel négy évet töltöttek tétlenül a földön, úgyhogy ideje volt, hogy kezdjék megszolgálni a vételárukat. Közben a Boeing noszogatta őket, hogy az általuk korábban megrendelt Boeing 737 MAX-okat legyenek kedvesek átvenni, de mivel vonakodtak, Amerikában megkezdték a 138 lezsírozott „kínai” repülő kényszerértékesítését.
Rosszul nem jártak, mivel a pandémia utáni hatalmas keresletbővülésben a légitársaságok közelharcot vívnak minden egyes példányért, amellyel bővíteni tudják utasszállító kapacitásaikat. Jelenleg a Reuters információi szerint 85 MAX porosodik valahol Amerikában, arra várva, hogy kínai megrendelője fizessen és hazavigye a gépet.
Mert ahhoz nem férhet kétség, hogy a Boeing-kapcsolat Kína számára létfontosságú, a rivális Airbus kapacitásai is megoszlanak, és nem tudnak ők sem kivételezni a kínaiakkal. A Boeing friss keresletbecslése szerint
Kínának 2042-ig összesen 8560 polgári utasszállítóra lesz szüksége az igények kielégítéséhez, gyakorlatilag a globális kapacitások egyötödét kötné le.
A Boeing 737 MAX és az Airbus A320-as sikermodellek számára pedig az állami Commercial Aviation Corp. of China (Comac) repülőgépgyártó C919-es modellje nem jelent valós konkurenciát egyelőre, bármennyire is szeretnék ezt elhitetni a pekingi tervhivatal gazdaságirányítási potentátjai.
A büszkeség kevés, a szaktudást importálják
Ezek a keskeny törzsű modellek a megrendelések csaknem háromnegyedét viszik el a két meghatározó repülőgépgyártónál. Ám intő jel lehet számukra, hogy Kína nemzeti büszkeségére, a 170–190 ülőhelyes C919 utasszállítóra 2022 végén már 32 légitársaság jelentkezett be, összesen 1035 darabra szóló megrendeléssel, ám a típusból eddig írd és mondd kettőt állítottak Kínában menetrend szerinti forgalomba.
A Comac egyelőre egytagú modellkínálata a jövőben két új variánssal, egy az alapmodellnél rövidebb, magashegyi leszállásra is alkalmas, valamint egy nagyobb taggal bővül – írja az Airportal. A kisebb gép kétosztályos elrendezésben 140 utast szállítana, míg a hosszított verzió 210 fős befogadóképességű lenne, s a többi között a Kína és az ázsiai csendes-óceáni térség főbb városai közötti légi közlekedést szolgálná.
A tervezésben és a majdani gyártásban a kínaiak nagyban támaszkodnak a nyugati beszállítóik szaktudására, így a LEAP-1C hajtóműveket a GE és a Safran közös vállalatától, a CFM-től szerzik be, a kommunikációs és navigációs rendszereket a Collins Aerospace, a repülésirányító rendszereket a Honeywell szállítja, a gép futóművei és a kormányfelületeket működtető rendszerek pedig a Liebherr Aerospace-től érkeznek. Arról nincs információ, hogy a tervasztalon szereplő modellekből mikorra lehet kézzelfogható valóság.
Anyátlan csavar borzolja az idegeket a Boeingnél
A Boeing arra kéri a 737 MAX repülőgépeket üzemeltető légitársaságokat, hogy haladéktalanul ellenőrizzék a kormánylapát vezérlőrendszerének rögzítőelemeit. A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) a potenciális hibaforrásról értesülve jelezte, hogy szoros figyelemmel kíséri a célzott ellenőrzéseket, és ezek alapján – szükség esetén – további intézkedéseket rendelhet el.
A Boeing azt követően javasolta az ellenőrzéseket, hogy egy meg nem nevezett légitársaság a kormánylapát-vezérlő összekötő-szerkezet egyik mechanizmusának rutinszerű karbantartása során nem találta az egyik csavarhoz tartozó anyát.
A Boeing pedig egy másik, még le nem szállított repülőgépen, ugyanott egy nem megfelelően meghúzott anyát talált. A repülőket két héten belül át kell vizsgálni, az ügy a gyártást és a MAX-ok használatát nem korlátozza.
