A kínai termékekere vonatkozó importvámok idén augusztus elsején lépnek életbe, miután a 30 napos észrevételezési időszak véget ér – közölte az amerikai kereskedelmi képviselő hivatala. Washington még a múlt héten jelentette be az intézkedést, azonban konkrét időpontokat akkor nem közölt. A bejelentés értelmében nyár végétől az elektromos járművekre vonatkozó vámtarifát a négyszeresére (102,5 százalék) emelik.
A csipekre kivetett vámot 25 százalékról 50 százalékra növelik, míg a kínai fecskendőkre és tűkre új, 50 százalékos sápot vet ki Washington. Ezenkívül számos árucikk esetében történik hasonló intézkedés, például a Kínából származó acél- és alumíniumtermékek, valamint orvosi és sebészeti gumikesztyűk vámja is 25 százalékra nő a jelenlegi 7,5 százalékról, vagyis ezek esetében több mint háromszoros növekedés lesz.
A Reuters emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok tavaly 427 milliárd dollár értékben importált Kínából árukat, és 148 milliárd dollár értékben exportált a távol-keleti országba. Az új, illetve a megemelt vámok mintegy 18 milliárd dollárnyi árut érintenek. Bár az elektromos autókra kivetett összeggel sokat foglalkozott az amerikai sajtó, valójában kevés gyakorlati hatással lehet a kétoldalú kereskedelemre,
mivel Washington kevés kínai elektromos járművet importál.
Igaz, a kínai cégek szeretnének terjeszkedni Európa mellett az Egyesült Államokban is. Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője az intézkedést azzal indokolta, hogy Peking ellopja az amerikai szellemi tulajdont. Érdekes adalék, hogy Tai egyébként kínai származású.
Kampánytéma lett a Kínával szembeni keménykedés
A Kínával szembeni fellépés és az ázsiai termékekre kivetett védővámok az amerikai elnökválasztás központi témáinak számítanak, így a regnáló Biden és a kampányoló Trump is korán meg akarja mutatni, hogy keményen fog fellépni Pekinggel szemben. Trump néhány hónapja megígérte, hogy az elnöki székbe ülve 60 százalékos adóval sújt minden kínai importot, ezzel ellehetetlenítve az olcsó ázsiai termékek behozatalát.
Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Trump robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott. A védővámokat először Trump vezette be 2018-ban, amit most Joe Biden tovább emelt. Sőt, ezzel párhuzamosan a Peking által támogatott hajóépítő ipar vizsgálata is elindult.
Ugyanis Hszi Csin-ping elnök stratégiája, hogy a gazdasági lassulás megállítására Peking figyelmét átterelte a gyengélkedő ingatlanszektorról a feldolgozóiparra. Az Egyesült Államok és az vezetői viszont azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket. A vádakat a világ második legnépesebb országa rendszerint visszautasította.
Kína a vámkerülés mesterévé vált, és megtorlást ígér
Az elmúlt években Peking kiskapukat talált Washington megkerülésére: a napelemek és egyéb zöldtechnológiák gyakorlatilag szabadon jutnak be az Egyesült Államokba olyan közvetítőkön keresztül, mint Mexikó. Az újraválasztásért kampányoló Donald Trump azonban ezeket a kerülő utakat is lezárná.
Peking már korábban közölte, hogy az amerikai vámok kontraproduktívak, kárt okoznak az amerikai és a globális gazdaságnak, valamint Kína protekcionizmussal vádolta meg az Egyesült Államokat. A távol-keleti ország azt is közölte, hogy nem hagyja válasz nélkül az intézkedést. Kína Trump elnöksége idején az amerikai mezőgazdasági korlátozásával válaszolt.
Egyelőre nem lesz kínai napelemgyár Európában: illegális támogatás miatt indult eljárásKínai napelemgyártó vállalatok vonták vissza uniós beruházási ajánlatukat, miután az Európai Unió bizottsága illegális állami támogatás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellenük. Az uniós vizsgálatok konkrétan egy romániai napelempark építésére és üzemeltetésére kiírt pályázattal összefüggésben indultak meg a Longi Green Energy Technology kínai napenergia-csoport német leányvállalata, a Longi Solar Technologie ellen. |
