Ahol 570 ezren dolgoznak, ott elő-előfordulnak a munkakörülményekkel elégedetlen munkatársak is, akik akár sztrájkkal is képesek kifejezni a nemtetszésüket – még Kínában is, ahol a BYD Vuhsziban lévő gyárában volt munkabeszüntetés a múlt héten. A dolgozóktól fegyelmezettséget elváró általános kínai gondolkodásmód az ilyen események elhallgatását várja el a sajtótól, az adott vállalat belügyének tekintve a falakon belül zajló eseményeket, de az elégedetlenség hullámait nem mindig sikerül megtörni.
Ezúttal Csiangszu tartományban, a Sanghajtól északnyugatra fekvő Vuhszi városában fakadtak ki a BYD dolgozói, tisztességes bánásmódot követelve a cégvezetéstől. Az interneten keringő képek és rövid videók azt mutatták, hogy a gyár területén nagyszámú dolgozó gyűlt össze, néhányan a földön fekve tiltakoztak, őket a rendőrök kék drapériával fedték le, kvázi láthatatlanná téve a demonstrálókat.
Eltörölte a túlórát a BYD – mégsem örülnek a dolgozók
A tiltakozást a négy műszakos rendszer és vele az ötnapos, napi nyolcórás munkahét bevezetése váltotta ki, ami a túlórapénzek elvesztését eredményezi, és a dolgozók jövedelmének jelentős csökkenéséhez vezet. Az előzményekhez tartozik, hogy a BYD tavaly 2,19 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai Johnson Controls autóipari beszállítótól annak csengtui és vuhszi üzemét.
Akkor közös közleményben tudatták, hogy a dolgozói juttatások változatlanok maradnak, sőt egyes munkakörökben még javulnak is. Az elbocsátott dolgozóknak még végkielégítést is garantáltak. A szó elszállt, az írás meg hiába maradt meg, mert a BYD nem tartotta be az abban foglaltakat – írja a CarNewsChina.com. Ezek közé tartozik a túlórák kezelésének ügye.
A kínai munkakultúrában a túlóra lehetőség és kényszer is egyben.
Amíg a világ fejlettebb része a túlórák megszüntetése, a munkaidő-csökkentés irányába halad, addig a kínaiak odavannak a pluszmunkáért, már-már követelik. Ennek persze prózai oka van. Az iparvállalatok ugyanis az alapbéreket gyakran épphogy a kormány által meghatározott fölött állapítják meg, hogy versenyképességük fenntartása és javítása érdekében a bérköltségeket alacsonyan tudják tartani.
A túlóra egyfajta menekülési út, amellyel a dolgozók jelentősen növelni tudják a keresetüket, mivel a kínai munkajog kötelezi a munkaadókat, hogy a túlórákért az alapbér másfélszeresét, a hétvégi túlórákért pedig annak a dupláját fizessék ki. A BYD a vuhszi üzemébe az utóbbi hónapokban 2490 jüanos (345 dollár, 123,2 ezer forint) alapbérrel toboroztak munkaerőt, ez gyakorlatilag a tartományi minimálbér szintjének felel meg.
A normál megélhetéshez szükséges 5500-6000 jüan (690-897 dollár) megszerzéséhez tehát a túlórák nélkülözhetetlenek.
A túlórák eltörlésével a BYD gyakorlatilag alig több mint 3000 jüanban (148,5 ezer forint) limitálta az alkalmazottak által elérhető maximális havi jövedelmet, ami meglehetősen alacsony fizetésnek számít a sokszor napi 12-13 órás műszakért.
A vállalat hallgat, többen hátsó szándékot sejtenek
A BYD a figyelmeztető sztrájkra nem reagált, magyarázatot sem adott a túlóraszabályok hirtelen megváltoztatására, szakértők viszont arra mutatnak rá, hogy a bérek zsugorításával minden bizonnyal arra játszik, hogy az elégedetlen dolgozók maguk mondjanak fel, mert akkor még a törvényileg garantált végkielégítés összegét is meg tudják spórolni.
Ez bevett, de nem túl szimpatikus módszer a kínai iparvállalatok körében.
Iparági szakértők a túlkapacitásokkal és a kereslet hanyatlásával küszködő kínai autóiparban elbocsátási hullámot vetítenek előre.
A BYD mostani, burkolt költségcsökkentése mellett máshonnan is érkeznek intő jelek. A Li Auto például hazaküldte a pekingi üzemből a dolgozóit a múlt hét második felében, mivel az ott gyártott Li Mega egyterű a vártnál sokkal hűvösebb piaci fogadtatásra talált, a gyár parkolójában több ezer készre szerelt autó vár a sorsára, összértéküket a kínai média 70 millió dollárra becsüli.
A Li Auto minden ötödik dolgozóját elküldi
A Li Mega sorozatgyártását márciusban kezdték, akkor ötnapos munkahétben, ezt áprilisban négy naposra csökkentették, ezután jött a leállás az évi százezer autó legyártására képes komplexumban. A Li Megával kapcsolatban megjegyzik, hogy bemutatóját követően 24 órában 3 ezer megrendelés érkezett rá, ami nagyon halvány, a cég eleve ennek a dupláját remélte.
A számláló két hétre rá is csak négyezren áll. Az egyébként sokoldalú villanyautóból a Li Auto márciusban 3229 darabot, áprilisban további 1145 darabot értékesített CnEVPost összesítése szerint. Április 22-én a Li Auto – az L6-os kivételével – valamennyi modellje,
- a Li L7,
- a Li L8,
- a Li L9
- és a Li Mega
árából engedett, a legmélyebbre a Li Megánál vágtak, az egyterűt 559 ezerről 529 ezer jüanra árazták le, de úgy látszik, az átszámítva 26,2 millió forintos ár még így is a fájdalomküszöb felett van.
A cég havi 8 ezer Mega eladásával számolt az idén, ez így aligha fog összejönni.
Az első négy hónap után csoportszinten csak 106 200-nál járnak, ezért a teljes modellpalettára vonatkozó 650-800 ezer darab közötti éves tervet is ki kellett kukázni, a március 22-én tartott befektetői napra már 560-640 ezres célszámmal érkezett a menedzsment, amely a 18 százalékos karcsúsítást is bejelentett, ami azt jelenti, hogy a 31 600 dolgozójából 5600 embert küld el.
