hiányszakma

Magyarországon a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar évek óta küzd munkaerőhiánnyal.

Kilenc hónap alatt hússzal nőtt azoknak a munkaköröknek a száma, amelyeket a határon túli nem uniós országból érkezők munkavállalási engedély nélkül is betölthetnek hazánkban.

A szakképesítés előny a munkaerőpiacon, azok, akik csak érettségivel rendelkeznek, nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint azok, akiknek bármilyen szakképesítésük van - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Debrecenben, a városi szakképzési hét megnyitóján.

A nyugdíjba vonulás és a fluktuáció miatt az ország egyes részein kevés a postás, ezért a társaság folyamatosan toborozza a munkavállalókat, jelenleg kétszáz állást hirdetnek.

A pár éves tapasztalattal rendelkező szakmunkásokat és fizikai munkásokat keresték leginkább a cégek 2016-ban. Az előző évhez képest 22 százalékkal több állást hirdetettek meg online, a profession felületén havonta közel 10 ezer új pozíció jelent meg. A legtöbb embert szak-, fizikai-, segéd- és betanított munkákra várták, de az értékesítés és kereskedelem kategóriában is rekordszámú hirdetés jelent meg. Ezzel szemben a jelentkezőknél leginkább az adminisztrációs és asszisztensi irodai munkák voltak népszerűek.

Bárhol húzták is meg a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, már a jelentkezési adatok is számos strukturális problémát tükröznek. A gondok a középiskolában és a családban kezdődnek – vélekednek a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: az idei első negyedévben több mint a duplájára nőtt a regisztrált betöltetlen állások száma a versenyszférában.

Vájárokat és ápolókat is állami támogatással képezhetnek ősztől az átalakuló szakképzés keretében, mert hiányszakmának számítanak. A hozzáértők azonban figyelmeztetnek: vannak olyan szakemberek, akikből akár néhány tucatnak a hiánya is működésképtelenné teheti az országot. Az államnak elsősorban az ő pótlásukról kellene gondoskodnia.

Súlyos következményekkel járhat, hogy miközben sok kórházban már csak nyugdíjas orvosok foglalkoztatásával tudják biztosítani a betegellátást, a fiatalok számára legfeljebb külföldön vonzó az orvosi szakma. Egyre kevesebb infektológus, sebész, sürgősségi orvos dolgozik az országban, hivatalosan 18 szakterület számít hiányszakmának, de szinte alig van már olyan terület, amely ne küzdene egyre súlyosabb orvoshiánnyal.

Nem csökkent az orvosi hiányszakmák száma Magyarországon, és vonzóbbak sem lettek ezek a fiatalok számára.