A világ népességének több mint fele tápanyaghiánnyal küzd – idézi honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara annak a tanulmánynak az aggasztó eredményét, amelyet nemrég tettek közzé a The Lancet Global Health című folyóiratban. A Harvard T. H. Chan School of Public Health, a UC Santa Barbara és s Global Alliance for Improved Nutricion (GAIN) kutatói 15 mikrotápanyag – közte a vas, a jód, a kalcium és a vitaminok – bevitelét elemezték különböző korcsoportok és nemek esetében. A 185 ország táplálkozási adatain alapuló tanulmány megállapítása szerint a világon több mint 5 milliárd ember nem jut elegendő alapvető vitaminhoz és ásványi anyaghoz, köztük olyanokhoz, amelyeket a hús is tartalmaz. A kutatók a vas, a riboflavin, a folsav, a kalcium, a jód, valamint a C- és E-vitaminok hiányát emelték ki.
A hiányos táplálkozás egyik leggyakoribb formája világszerte a test egészséges működéséhez elengedhetetlen (esszenciális) mikrotápanyagok elégtelen bevitele. Ez minden régióban és valamennyi jövedelmi csoportban érinti az embereket. A kutatók szerint ennek olyan egészségügyi következményei vannak, mint például
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a nemek között is vannak különbségek a mikrotápanyagok bevitelében. A nők általában kevesebb jódot, B12-vitamint, vasat és szelént fogyasztanak, míg a férfiak a kelleténél kevesebb niacint, tiamint, cinket, magnéziumot, valamint A-, C- és B6-vitamint visznek be. A kutatók munkájának jelentőséget az adja – és a tanulmány eredményei azért riasztóak –, hogy a kiértékelt táplálkozási adatok alapján részletes világszintű becsléseket ad a mikrotápanyag-hiányról. Rávilágít a különböző régiók és népességcsoportok súlyos tápanyaghiányaira és a célzott táplálkozási, étrendi beavatkozások szükségességét veti fel.
A NAK kiemeli, hogy
ez az első olyan tanulmány, amely globális becsléseket ad az emberi egészség szempontjából kritikus jelentőségű mikrotápanyagok elégtelen fogyasztásáról.
A korábbi kutatások megbecsülték az emberek számára elérhető és az általuk elfogyasztott mikrotápanyagok mennyiségét. Ezzel szemben az idézett tanulmány azt értékeli, hogy ez a bevitel megfelel-e az emberi egészség fenntartásához ajánlott követelményeknek, mennyiségeknek, miközben megvizsgálja, hogy a férfiak és a nők milyen tápanyaghiányokkal küzdenek az életük során. Az eredmények cselekvési tervek készítéséhez nyújthatnak segítséget azáltal, hogy megmutatják, mely népességcsoportokat veszélyezteti bizonyos tápanyagok hiánya.
Chris Free, a tanulmány társszerzője szerint ez a munka azért is nagy előrelépés, mert szinte minden országban elsőként becsüli meg az elégtelen mikrotápanyag-bevitelt 34 kor- és nemcsoportban, egyben ezeket a módszereket és eredményeket könnyen hozzáférhetővé teszi a kutatók és a gyakorlati szakemberek számára.
Az eredmények alapján az egyes tápanyagok elégtelen bevitele
mutatható ki.
A kutatás eredménye szerint a niacin bevitele állt a legközelebb a szükséges szinthez. Utóbbinál a népesség 22 százaléka fogyasztott nem elégséges mennyiséget, majd ezt követte a tiamin 30, a szelén pedig 37 százalékkal.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport azért is tartja különösen fontosnak a kutatás eredményeinek minél szélesebb körű ismertetését, mert a a környezeti kihívások kezelésére összpontosító étrendi ajánlások, például
az olyan tápanyagban gazdag élelmiszerek, mint a hús és az egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának további csökkentése csak ronthatja a helyzetet.
Bíznak abban, hogy ezek az eredmények új és bölcsebb ajánlásokhoz vezetnek, amelyek nemcsak a környezetet, hanem az emberi egészséget is figyelembe veszik.
Még a vegánok sem lehetnek meg az állattenyésztés nélkül
Tényszerű, tudományosan megalapozott információkkal igyekszik ellensúlyozni az agrárkamara az állattenyésztéssel kapcsolatos tévhiteket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.