Csúcsra jártak a korszerű gázerőművek

A magyarországi bruttó áramfelhasználás 0,18 százalékkal csökkent szeptemberben, éves összevetésben, és a napi maximális bruttó rendszerterhelés négy napon is meghaladta az elmúlt öt év legmagasabb szeptemberi értékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal(MEKH) havi jelentése szerint. A termeléskiesések együttes hatására jóval kisebb volt az augusztusinál.

A nukleáris és a naperőművi átlagos termelése meghaladta a tavalyi azonos időszakét,

a gáztüzelésű erőművek közül a korszerű kombinált ciklusúak (CCGT) végig magas kihasználtsággal üzemeltek, míg az alacsonyabb hatékonyságúak kihasználtságát az határozta meg, hogy a villamosenergia rendszer szabályozásához mikor volt szükség az áramukra. A Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 mellett a Csepeli Erőmű és a BERT is majdnem minden nap termelt.

A hazai termelés 49 százalékát nukleáris, 16 százalékát korszerű CCGT, 15 százalékát lignit, 5 százalékát az alacsonyabb hatékonyságú CCGT egységek adták. A csúcsidőszakban kedvező időjárás esetén a naperőművek teljesítménye a 800-1000 megawattot is meghaladta.

Ausztria és Szlovákia felől csökkent az import az előző hónapokhoz képest, egyes napokon még nettó exportőr is volt Magyarország az északi szomszédaival szemben. Szeptemberben a hazai és az ausztriai piacról importált másnapi források ára között gyakran alakultak ki jelentős különbségek. A legnagyobb eltérések a hazainál magasabb osztrák DAM (másnapi) árak kialakulásához köthetők.

A földgáz európai piacát befolyásolta, hogy – mint egy évvel előtte is – viszonylag enyhe volt az időjárás. Csak a hónap utolsó hetében esett a hőmérséklet, akkor viszont mintegy 6 fokkal. Így a szeptember 25-ig tapasztalt 170 gigawattórás (GWh) napi átlagos hazai fogyasztás 220 GWh-ra nőtt szeptember 26. és 30. között. A csúcsnapi felhasználás a hónap utolsó napjára esett, 241 GWh volt, de

a havi fogyasztás így közel 6 százalékkal, az erőművi termelés pedig 4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Szeptemberben mintegy 9 százalékkal csökkent a nettó gázimport az előző hónaphoz, és 28 százalékkal a tavalyihoz képest. Mivel közeledett a betárolási szezon vége, és már magas volt tárolók töltöttsége, a betárolt mennyiség több mint a harmadával volt kisebb az augusztusinál.

Az országba az augusztusinál 10 százalékkal kevesebb földgáz érkezett,

és ötödével kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. Ezen belül az Ausztria és a Szlovákia felőli import esett, az Ukrajna felőli nem változott. Az Ukrajnába történt kivitel egy hónap alatt 6 százalékot esett, A romániai gyakorlatilag eltűnt, de a szerbiai és a horvátországi emelkedett.

A hónap végére a hazai tárolók töltöttsége 97,48 százalékos volt, vagyis másfél százalékkal nagyobb a tavalyi, kiugróan magas szintnél. Többnyire a régió más országaiban is lassult a betárolás üteme, de Ausztriában kissé nőtt.

Esett az európai igény

A koronavírusjárvány gazdasági hatásaként 1,1 százalékkal mérséklődött az európai nettó villamosenergia-fogyasztás szeptemberben. Az öt legnagyobb európai áramtermelő országban az előző év azonos időszakához képest csökkent az összesített áramtermelés, ezen belül a fosszilis alapú termelés szerepe hangsúlyosabb volt. Az árak visszaerősödtek a korábbi évek szintjére, amiben fontos szerepet játszott a spot földgázárak emelkedése és a széndoxid-kvóták magas ára.