Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette egy új kormányrendelet a Mátrai Erőmű és a Tisza II. erőmű területén tervezett beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket. Ezt azt jelenti, hogy az állam részéről zöld jelzést kapott két kombinált ciklusú gázüzemű erőmű (CCGT) építésének, egy vegyes tüzelésű (háztartási hulladék és biomassza) kiserőmű, valamint a hozzá tartozó nyomvonal jellegű építmények, végül két naperőmű építésének előkészítése.
A rendelet az említett társaságokat nem nevesíti, de azok beazonosíthatók a megjelölt telephelyek alapján: az egyik gázüzemű erőmű építése visontai, detki és ludasi külterületeket érint, a hulladékégető halmajugraiakat, a Visonta térségi naperőműparkhoz halmajugrai, detki, aldebrői és ludasi helyrajzi számok tartoznak, a Halmajugra térségihez csak halmajugraiak, végül a másik gázerőműhöz tiszaújvárosi és tiszapalkonyai.
Közös a fenti beruházásokban, hogy mindegyiket az MVM-csoport tagjai valósítanák meg. Az MVM Mátrai Erőmű Zrt.-hez tartozó négy projekt a VG tavaly decemberi cikke szerint mintegy 400 milliárd forintba kerülne – a pénz felerészben „zöldítést” szolgáló támogatásból származna – és a lignitbányászat felszámolásával párhuzamosan folyna. Végső célja több a környezetkímélő energiatermelésre való átállásnál: belendülne általa az érintett térség fejlesztése is azon keresztül, hogy az új technológiai parkban további vállalatok telepednének meg. A kombinált ciklusú gázüzemű erőmű 500 megawattos lenne és 2026-ra épülne meg, igaz, a társaság modernizációs programjáról közzétett tájékoztatóban 500–650 megawatt és 20 éves tervezett üzemidő áll. A hulladékégető a tájékoztató szerint 38–45 megawattos lesz, és 20 évig működne. A két naperőmű együttes kapacitását 200 megawattosra tervezik, hivatkozott cikkünk szerint 20-30 megawattos blokkokból állna, a programban csak 20 megawattos egységek szerepelnek. A visontai naperőműnek három 20 megawattos egysége lenne a déli bánya rekultivált területén, és egy 20 megawattos a keleti III. bányában, míg bükkábrányit hat 20 megawattos sziget alkotná a bükkábrányi bánya területén.
A szolárparkban a megújuló forrásból származó villamos energiával zöldhidrogént állítanának elő. A hidrogén eltüzelhető a gázturbinában és használható a zöldközlekedésben is.
A Tisza II. erőmű területén az MVM Gter építkezne. Utóbbi társaság 2020 decemberében vásárolta meg a Tisza Erőmű Kft. 100 százalékát új erőművi egységek létesítése céljából. Két 500 megawattos blokkról lenne szó, 2023-as átadással.
