A hazai nukleáris energiatermelés tavaly mintegy 4 százalékkal, 15990 gigawattórára (GWh) csökkent a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint.
Olcsó, és elég is
Az ország egyetlen atomerőművét működtető MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nek a villamosenergia-termelésből 2021-ben 183,780 milliárd forint árbevétele származott a nyilvános beszámolója szerint, ez adta a teljes bevétele 97,61 százalékát. Eszerint minden 1 GWh áram után 11,5 millió, vagyis kilowattóránként 11,493 forint folyt be hozzá. Ebből kényelmesen kijön az MVM Next társaság normál árszabás szerint lakossági A1 áramtarifájában lévő 13,17 forintos termékár-összetevő, igaz, az egységár a rendszerhasználati díjjal és az adókkal már kerekítve bruttó 38 forintot tesz ki.
Az olcsó paksi áram nemcsak az eladási árával segíti a lecsökkentett, majd befagyasztott, és az azóta is az alacsony szinten tartott háztartási tarifák életképességét, hanem a mennyiségével is: 2020-ban (ez a KSH legfrissebb adata) a hazai lakosság áramfelhasználása 11,73 megawattóra (GWh) volt, míg az atomerőmű termelése ennél jóval nagyobb (energiahivatali adat) 16,1 GWh. A paksi áram még akkor is bőven elég a hazai háztartások ellátására, hogy 2021-ben a két érték közelebb került egymáshoz.
Zöldebb, karbonsemlegesebb
További kedvező értékek is kiolvashatók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elmúlt évre vonatkozó, előzetes adataiból, értékeléséből. A többi áramtermelő forráson belül látványosan, 25,9 százalékkal nőtt a megújuló eredetű bruttó villamosenergia, és 6,1 százalékkal az ugyanilyen forrású hő mennyisége. A zöldáram részaránya ezzel a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 14,3 százalékra emelkedett, ha pedig figyelembe vesszük a fenti, paksi termelést is, akkor az ország 31 130 GWh-s bruttó áramtermelésének már 63,5 százaléka származott karbonsemleges forrásból. A fosszilisek a bruttó villamosenergia termelés 35,4 százalékát adták, az egyéb források az 1,1 százalékát. Összességében az ország primerenergia-termelése 0,6 százalékkal csökkent, a felhasználása pedig 4,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
Esett az importfüggés
Javuló értéket adott az energiakereskedelem és a felhasználás eredője is: zsugorodott az ország – amúgy továbbra is magas – függése az energiahordozók importjától, mégpedig a 2020-as 56,2 százalékról 54,3 százalékra. Ez annak köszönhető, hogy a kőolajimport 1,5 százalékkal, a nettó gázimport 5,7 százalékkal esett, miközben jelentősen nőtt a belföldi készletek felhasználása. A nettó árambehozatal aránya azonban az összes villamosenergia felhasználáson belül 26,1 százalékos volt, 1,0 százalékponttal nagyobb, mint 2020-ban.
Tizenkétmilliárdos az anyavállalattól
Az MVM Paksi Atomerőmű adta tavaly Magyarország áramtermelésének 42 százalékát, de hőt is eladott nettó 225 nettó millió forintért. Adózott eredménye kissé esett az egyéb ráfordítások, a nagyobb értékcsökkenési leírás, a pénzügyi műveletek bevételének csökkenése adta, e hatásokat mérsékelte az egyéb bevételek emelkedése. A hosszú lejáratú kötelezettségei nulláról 12 milliárd forintra nőttek, mert tavaly májusban a társaság hitelt vett fel anyavállalatától a nukleáris biztonság fenntartása, és a mindenkori üzemképesség szolgáló beruházásokra. Visszafizetnie 2026 utolsó napjáig kell. A társaság 26,2 milliárd forintot utalt be a központi nukleáris alapba (az előző évi 25,5 milliárd után), amelyből a nukleáris tevékenység során keletkező hulladékok ártalmatlanítása történik. Üzemi engedélyének várható lejártáig, azaz 2037-ig terheli befizetési kötelezettség.
