A koronavírus-világjárvány megrendelés-visszaesést, alapanyaghiányt, magasan kiugró inflációt, majd az orosz–ukrán háború egy olyan energiahiányos környezetet hozott, amely már minden ágazatban éreztette a hatását.
Az Energiapiaci körkép a járműiparban című online konferencián az is elhangzott:
tavaly nem volt ritka eset, hogy háromszor többe került az energiaszerződések megkötése, de ma már a tízszeres, sőt a tizennégyszeres drágulás sem elképzelhetetlen.
Már követhetetlenek az energiaárak
„Az Európai Bizottság ársapkáról szóló bejelentése is óriási változást eredményezhet az energiaárban. Szerződések vannak aláírva, amelyeket így nehezen lehet majd érvényesíteni a piacon” – hangsúlyozta Nyirő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (Majosz) elnöke, az online konferencia házigazdája. Hozzátette, hogy a szövetség célja elsősorban a válságban érintett tagvállatok képviselete és a cégek panaszainak eljuttatása a megfelelő döntéshozói szintekre. A konferencián Hirschler Judit, a Hirschler-Glas üvegipari cég ügyvezető igazgatója problémaként megfogalmazta, hogy ma már szinte lehetetlen kalkulálni a folyamatosan változó piaci árakkal.
Az üveget gázzal állítják elő, Orosházán a gyártást leállították, de egyébként Németországban és Spanyolországban is bezártak már üveggyárat
– mondta Hirschler Judit. Hozzátette, hogy a kormánynak célzottan, az energiaárakban kellene segítenie a vállalatokat, hogy ne veszítsék el a versenyképességüket.
Ausztriában 0,15 eurócent egy kilowattóra, itthon pedig közel egyeurós árakkal a cégek nem tudnak gazdaságosan termelni, és nem lesznek versenyképesek a világpiacon
– tette hozzá.
Szarka Angéla, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. osztályvezetője elmondta, hogy a kutatóintézetet számos cég keresi meg a hálózatok leállása miatt:
Egy autóipari beszállítónál feszültségtüskék miatt leállnak gyártósorok, szemklinikánál a mérőberendezés áll le mérés közben (…) folyamatosan azt láttuk, hogy energiapazarló módon használják a cégek a villamos energiát.
„Nem győztük hangsúlyozni, hogy 5-15 százalékot is meg lehet spórolni egy kis odafigyeléssel, bár jelenleg ez a szint is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy átvészelhető legyen az energiaválság” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, öröm az ürömben, hogy végre eljött az idő: a cégeknek oda kell figyelniük a hatékonyabb működésre. „Azt kívánom mindannyiunknak, hogy tanuljunk meg energiatakarékosan élni, és aztán térjünk viasza a jól fejlődő, szép világunkba” – hangsúlyozta.
Az energiaközösségek lehetnek a megoldások
A konferencián az is elhangzott, hogy Ausztria, Svédország energiaközösség-szemlélete követendő példa lenne Magyarország számára is. Az említett országokban értéke lett a vezérelhető fogyasztásnak, vagyis annak a metódusnak, amikor a szolgáltató határozza meg az energiaszolgáltatás időpontját, és pénzügyileg is ösztönzi a fogyasztókat ennek elfogadására.
Az energiaközösség tagjai a megtermelt energia felhasználásáról közösen döntenek. Önkormányzatok, vállalkozások is létrehozhatnak ilyen közösségeket, de akár a lakosok is összefoghatnak, hogy az energiatermelésüket együtt intézhessék, és a tagoknak joguk van megtermelni, tárolni, használni, és ha szükséges, eladni az energiájukat.
„Meg kell nézni az Európában működő energiaközösségeket, ezeket végre meg kéne csinálni itthon is” – mondta Szarka Angéla, aki szerint az irányítható villamoshálózat működhet Magyarországon.
Bécsben kerületekként vannak energiaközösségek. Jól jár az, aki eladja, és jól jár az is, aki megveszi
– mondta a szakember. Ehhez csatlakozott Nyirő József is, aki szerint a cégeknek össze kellene fogniuk, hogy energetikai klasztereket hozzanak létre. A Majosz elnöke elmondta, hogy fontos a közös fellépés, példaként megemlítette a Magyar Akkumulátor Szövetséget és a Magyar Hidrogénszövetséget is, hangsúlyozva az együttműködést fontosságát: ennek következő állomása egy októberi konferencia lesz, amelyen részt vesz Palkovics László technológiai és ipari miniszter is.
