Az a 281 üzemanyagpiaci kisvállalkozás, amely importja kiesése miatt a Mollal benzin- és gázolajvásárlási szerződést kötött a tavasszal, már akkor felajánlotta, hogy a társasággal stratégiai üzemanyagbeszerzési megállapodást is indítana – válaszolt a Világgazdaságnak Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének (FBSZ) elnöke. E szándékuk mellett jelenleg is kitartanak a cégek, de hiába, ráadásul hetek óta minden pénteken nulla literes, azaz olyan tájékoztatást kapnak az  olajvállalattól, amely szerint az ellátásbiztonsági okból és tevékenysége optimalizálása érdekében a következő héten sem ad el nekik üzemanyagot. (Egyébként nem mind a 281 cég tartozik az FBSZ-hez, a szervezetben mintegy 160 cég van, amelyek körülbelül 300 kutat üzemeltetnek.)

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Még a próbaüzem alatt is adódhat gond

Annak alapján, hogy lezárult a Mol százhalombattai finomítójának karbantartása, a próbaüzeme pedig megkezdődött, Egri Gábor nem mert találgatásba bocsátkozni arról, hogy a kis kutak mikor kapnak újból üzemanyagot a Moltól. (Ennek kapcsán a Világgazdaság választ vár a Moltól.) Mint mondta, még adódhat probléma a próbaüzem során is. 

Tegnap hasonlóan óvatosan fogalmazott az ATV-ben Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára, jelezve, messze nem várható azonnal üzemanyagbőség, hiszen a finomító csúcskapacitása csak több napon át, fokozatosan érhető el. Időigényes emellett a hatósági áras forgalmazás miatt közel teljesen leállt üzemanyagimporthoz szükséges logisztika újraépítése is, e szállítások jelenleg majdnem kizárólag a Mol kapacitásain, eszközparkján alapulnak. Ezt megerősítve 

Egri Gábor lapunknak hozzátette, hogy nem megy az egyik napról a másikra az ország 1600 kis töltőállomások mára kiszáradt üzemanyagtartályainak a feltöltése sem, hiszen a töltőállomások normál esetben három-négy napra elég mennyiséget tárolnak.

Mindazonáltal a Mol BÉT-közleménye szerint már nő a százhalombattai Dunai Finomító termelése, amely várhatóan néhány hét múlva éri el a maximális kapacitását. A társaság felidézte, hogy a létesítmény korábbi  újraindítás közben kiderült, hogy a Mild Hydrocrack – Hydrogen Desulphurisation (MHCK-HDS) üzemben és más üzemeiben is további karbantartásra van szükség, de e munkák már lezárultak, és az érintett üzem újraindult. 

Bár a társaság egyelőre nem válaszolt a Világgazdaság azon kérdésére, hogy mikortól szállít a kis kutaknak, bejelentése alapján feltehető, hogy azoknak rossz esetben ki kell várniuk a bejelentésben szereplő néhány hetet.  

Küszöbön a drágán, de megfontoltan tankolás korszaka

Az üzemanyagpiaci egyensúly visszaállítása érdekében azonban nem elég a százhalombattai termelés felfuttatása: vagy nagyobb kínálatra, vagy kisebb keresletre van szükség. Nagyobb kínálat azonban addig nem lesz, amíg a hatósági tarifák miatt veszteséges az érintett termékek forgalmazása. A kereslet viszont szűkülhet az ársapka feloldásával, hiszen, ha csak a drágább, piaci áras terméket lehet tankolni, abból várhatóan majd kevesebb fogy.

„A piaci ár visszaállításával egyúttal újjáéled a kereskedési kedv is, vagyis bár drágábban, de lesz elég üzemanyag a kutaknál” – ismételte meg lapunknak a már korábban közölt véleményét Grád Ottó.

Ezzel egybecsengve, a Mol is leszögezte a tőzsdei bejelentésében, hogy a jelenlegi környezetben a piac nem látható el teljesen az import növelése nélkül.  

A normál benzin és dízel literenkénti 480 forintos ára a jelen szabályozás szerint az év végéig él. Nem lenne azonban meglepő, ha ellátásbiztonsági megfontolásból és a pánikvásárlások megszüntetése érdekében a kormány ennél hamarabb levetetné az ársapkát az üzemanyagokról. 

A hétvégi tankolási roham kapcsán a MÁSZ főtitkárától megtudtuk, hogy a kérdéses napokon a szokásosnál 40 százalékkal több üzemanyag fogyott a MÁSZ tagvállalatainak kútjainál.

 

Átáll alternatív olajra a finomító, vagy nem?

Egészen más okból – az orosz olajimport esetleges elakadására felkészülve – a Mol készül az orosztól eltérő kőolaj nagyobb arányú feldolgozására. 

Egy tizenöt elemből álló beruházási programot készítünk elő a tengeren érkező kőolaj feldolgozására való átállásra, reményeink szerint az anyag két hónapon belül a Mol vezetése elé kerül 

– válaszolt egy május 20-ig sajtóbeszélgetésen a Világgazdaságnak Huff Zsolt, a Mol Magyarország csoportszintű downstream termelés üzletágának ügyvezető igazgatója. Közölte még, hogy a Mol már az elmúlt nyolc évben is arra törekedett, hogy 35 százalékra emelje a nem orosz olaj feldolgozásának arányát. E mintegy 170 millió dolláros projekt részeként az idén szeptemberben ad át egy újabb létesítményt. 

A Barátság II olajvezetéken körülbelül 60 különféle kőolaj lényegében stabil összetételű keveréke érkezett sok éven át, a tengeri olaj esetében sokkal nagyobb a változékonyság, a társaságnak pedig nincs olyan infrastruktúrája, hogy 8-10 különféle kőolajból keverjen ki egy állandó minőséget.

E „két hónappal később” elkészülő beruházási program részleteiről a Világgazdaság egyelőre nem kapott információt az olajtársaságtól – de választ vár –, szakmai körökből viszont arról tájékoztatták lapunknak, hogy 

a Mol vélhetőleg igyekszik megismerni a fellehető alternatív olajok összetételét, és felmérje, hogy azok milyen feltételekkel használhatók a létesítményeiben. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a leginkább megfelelő olaj éppen hozzáférhető-e. 

A kérdést annak ellenére is aktuálissá teszi az Oroszország elleni olajszankciók bevezetése, hogy az uniós döntés nem vonatkozik a vezetékkel ellátott vásárlókra, így Magyarországra sem.

A Mol Magyarországon és Szlovákián kívül Horvátországban is finomít olajat. Egy normál évben a százhalombattai finomítóban feldolgozott olaj több mint 60 százaléka a Barátság vezetéken érkezik Oroszországból, 10 százaléka hazai termelés, 30 százaléka az Adria vezetéken jön be a világpiacról.