Az áram- és gázdíjak terén nemcsak a tarifák abszolút értéke alapján, hanem a jövedelmekhez viszonyítva is nagyon kedvező helyen áll Magyarország, uniós összevetésben. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint a vizsgált hónapban egy modellezett kétkeresős budapesti háztartás áram- és gázfelhasználásának a költsége a jövedelmének a 2,5 százalékát vitte el. A számításhoz használt modellezett fogyasztás a villamos energia esetében 2200, a gáz esetén pedig 10 ezer kilowattóra volt. A budapestinél csak a brüsszeli 2,2 és a luxembourgi 1,6 százalékos arány volt kedvezőbb.
Fotó: Shutterstock
Más országok tarifaváltozásai miatt csúszkálunk a listán
Az energiaárak elszabadulása előtt, vagyis körülbelül egy éve e mutató alapján Budapest még nagyjából az európai középmezőnyben volt. Akkortól javult a pozíciója, amikortól emelkedtek az európai piaci áram- és gázárak, velük pedig az európai lakossági tarifák is. Miközben tehát a magyarországi bruttó lakosság áram- ás gázárak az addigi, befagyasztott szinten maradtak, más európai háztartások jövedelméből egyre nagyobb arányt harapott ki a rezsiköltség. Súlya a rekordárak idejére akkorára nőtt, hogy a modellezett háztartások jövedelmének, valamint áram- és gázkiadásának hányadosát mutató MEKH-ábrán Magyarország, pontosabban a felmérésben szereplő Budapest helyzete volt majdnem a legkedvezőbb. (A magyar főváros tehát most azért került rosszabb helyre a listán, mert más fővárosokban alacsonyabb lett a két termék tarifája.)
Azért fővárosokról és nem országokról van szó, mert a MEKH és az Energie-Control Austria megbízásából adott országok fővárosaira végzi el havi ár-összehasonlítását a finnországi VaasaETT, a MEKH pedig a VaasaETT-hez befutó adatokból készíti el saját modellezését.
Van normál+piaci tarifás összevetés is
Áprilisban – mint arról a VaasaETT elemzése alapján a Világgazdaság már beszámolt – a budapesti bruttó lakossági áram- és gázár is a legalacsonyabb maradt az unión belül. Az EU-n kívül is csak Kijevben, illetve az áram esetén Belgrádban volt alacsonyabb. A MEKH azonban a hazai piaci lakossági tarifa tavaly augusztusi bevezetése óta azt is feltünteti saját összefoglalójában, hogy milyen átlagtarifát fizettek azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet használtak az áramból és a gázból annál, mint amennyit a jogszabály átlagosnak definiált. Az átlagmennyiség azért fontos, mert azt még egyetemes szolgáltatási tarifával lehet kifizetni, az afölötti mennyiséget viszont már egy magasabb árral számolva.
Mint kiderült, európai összevetésben azok a budapesti háztartások is alacsonyabb bruttó átlagárat – kilowattóránként 10,96 eurócentet – fizettek az áramért, amelyek 20 százalékkal túllépték az átlagos mennyiséget.
A hatósági tarifás hazai ár csak 9,61 eurócent volt.
A földgáz esetén a viszont az átlagos mennyiséget nem túllépő tétel után kilowattóránként fizetendő 2,61 eurócentes hatósági és a 120 százalékos fogyasztás után számolt 5,31 eurócentes díj közé befurakodott két főváros tarifája: a nem uniós Belgrádé (3,87 eurócent) és az uniós Zágrábé (5,24 eurócent).
