Augusztusban egy modellezett budapesti kétkeresős háztartás villamosenergia- és gázfogyasztásának költsége a jövedelmük 2,6 százalékát vitte el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint. Ez uniós összevetésben a második legalacsonyabb, tehát a második legkedvezőbb érték a luxembourgi 1,7 százalék után. A legmagasabb – tehát a legrosszabb – a szófiai 16,7 százalék volt. Az összehasonlítás havi 2200 kilowattóra (kWh) villamos energia és 10 ezer kWh földgáz felhasználását feltételezi.
Erős a hazai háztartások teherbíró képessége
Mint a VG hétfőn már közzétette, a vizsgált hónapban továbbra is Budapesten volt a legalacsonyabb a lakossági áram és gáz ára az uniós fővárosok között a MEKH és az Energie-Control Austria megbízásából a finnországi VaasaETT által készített elemzés szerint. A vizsgálatba bevont nem uniós fővárosok között is csak Belgrádban volt olcsóbb a háztartási villamos energia. A fenti mutatónak – amely a rezsiköltségeket a jövedelemre vetítve lényegében a háztartás teherbíró képességét mutatja – az adja a különös jelentőségét, hogy ennek alapján Budapest (lényegében Magyarország) éveken át a lista középmezőnyébe tartozott, azonban az európai áram- és gázárak emelkedése óta folyamatosan javul a pozíciója.
Ez annak köszönhető, hogy bár szinte minden ország kormánya hozott intézkedéseket a lakossági rezsiterhek mérséklésére, ezek hatása elenyésző ahhoz képest, hogy Magyarországon a csökkentett, majd az alacsony szinten befagyasztott tarifák maradtak érvényben.
Megjelent a magyar az elemzésben
A MEKH kimutatta annak a hatását is, hogy Magyarországon augusztus 1-jétől csökkent a befagyasztott, „rezsicsökkentett”, az utóbbi időben hivatalosan kedvezményesnek nevezett tarifával vásárolható áram és gáz mennyisége, az afölöttiért pedig piaci árat kell fizetni. Diagramjait kiegészítette egy olyan, hipotetikus oszloppal, amely azt mutatja, hogy mennyit kell fizetnie annak a budapesti háztartásnak, amely 20 százalékkal túllépi azt az átlagos felhasználást, amely mellett még kedvezményes árat fizethet. (Az áram esetén az évi 2523 kWh, a gáznál az évi 63 645 megajoule időarányos részéről van szó.)
A hivatal számítása szerint annak a hazai háztartásnak, amely 20 százalékkal lépi át az átlagos áramfelhasználást, az augusztusi tarifája 10,78 eurócent volt a csak kedvezményes árat fizető 9,36-tal szemben.
Ez azt mutatja, hogy az adott háztartás még ebben az esetben is a harmadik legalacsonyabb uniós árat fizette, de az első helyen is Budapest áll a kedvezményes tarifával. Összehasonlításképpen: a londoni átlagos tarifa 64,21 eurócent volt.
A gáz esetén még a 120 százalékos fogyasztáshoz, tehát piaci árral keverve kalkulált 5,17 eurócentes ár is a legalacsonyabb volt az EU-ban, ez esetben csak a nem uniós Belgrád tarifája ékelődött az előbbi budapesti és a kedvezményes, 2,57 eurócentes magyar fővárosi közé.
