Ott is lehet Bécsben távhő, ahol eddig nem tűnt célszerűnek
Az osztrák fővárosban a jelenlegi 40 százalékról 56 százalékra emelnék a távhő szerepét a hőigény kielégítésében, egyúttal teljesen klímasemlegessé tennék a most még bő 50 százalékban a földgáztól függő távhőtermelést. Hatszázezer háztartást gázfűtésről alternatívra állítanának.
Fotó: Regina Hügli / WH International Services
A klímasemlegesség elérésében a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának szánnak kulcsszerepet a társaság közleménye szerint, erre a következő öt évben 1,8 milliárd eurót szán a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie. A társaság e tervéről korábban már beszámolt a Világgazdaság.
„Az energiaválságra a legjobb hosszú távú megoldás, ha elszakadunk a földgáztól” – véli Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezetője.
A kitűzött célok azonban kihívást is jelentenek a Wien Energie-nek, hiszen eddig ott építették ki a távhőt, ahol az stratégiailag indokolt, technikailag lehetséges és gazdaságos volt. Ahhoz azonban, hogy 2040-ig 600 ezer háztartásnak tudjanak alternatív fűtési megoldást ajánlani, olyan helyeken is ki kell építeni a hálózatot, ahol esetleg kevésbé éri meg, vagy hőszivattyúkkal, földszondákkal kell helyettesíteni.
A Wien Energie ezért most a város négy területén – Rossau, Gumpendorfer Strasse, Alliirtenviertel és Huber-Block – kísérletbe, tapasztalatgyűjtésbe kezd. E négy területnek különböző a mérete, az épületállománya, valamint az épületei állapota. A következő három évben itt 200 épület köthető majd a távhőhálózatra. A kísérlethez a társaság felveszi a kapcsolatot az épületek tulajdonosaival, a lakókat pedig információs rendezvényeken, illetve levélben tájékoztatja.
A több mint 1300 kilométeres bécsi távhőhálózat Európában már ma is az egyik leghosszabb.
A Wien Energie 440 ezer bécsi háztartást és 7800 üzleti ügyfelet lát el távhővel. Évente átlagosan 70 megawatt hőigényű új ügyfelet köt rá a hálózatra.
