Összességében 17,7 százalékkal maradt el a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagvállalatainak idei első kilenc havi benzin- és gázolajeladása az előző év azonos időszakáétól, ám valójában nem a piac szűküléséről, hanem a visszarendeződéséről van szó.
Fotó: Róka László / MTI
„Tavaly ugyanis nagyon magas volt a bázis a normál termékek literenkénti árának 480 forinton történt befagyasztásának köszönhetően. (A 700-800 forint lett volna.) A mostani, magasabb árak mellett nyilván kevesebb üzemanyag fogy, de éppen ezért az idei kiskereskedelmi értékesítést reálisabb a 2021-es első kilenc hónapéhoz, vagyis az ársapka előtti, piaci árazású időszakhoz mérni” – értékelte a változást a Világgazdaságnak Grád Ottó, a nagy hazai üzemanyag-forgalmazókat tömörítő szervezet főtitkára. A 2021-ben összesen eladott 3,4 millió liternél a 2023. január–szeptemberi 2,9 millió liter már kevesebb mint 14 százalékkal kisebb.
A visszarendeződés ugyanakkor nem teljesen a 2021-es állapotot célozta meg, elsősorban a prémiumbenzin iránti kereslet változása miatt. Korábban még sok, a járművét féltő autós a 10 százalékos bioetanol-tartalmú normál benzinről átváltott a drágább, de csak 5 százalékos bioetanol-tartalmú prémiumtermékre. Amikor azonban elszabadultak az árak, már ők is inkább a normál terméket vették, akkor pedig még inkább, amikor a termék megkapta a piacinál sokkal alacsonyabb árat garantáló sapkát. Miután pedig megtapasztalták, hogy az E10-es benzin sem okoz semmilyen problémát az autójuknak, nem váltottak vissza a prémiumbenzinre, még piaci az árak esése mellett sem. Mindezt nagyon jól tükrözi a 2021-es és az idei adatok összevetése: a normál benzin eladása a 2021-es 830,5 millió literről 970,6 millió literre emelkedett, eközben a prémiumé 236 millió literről 182 millió literre szerényedett. A gázolajnál ez a szempont nem érvényesült, de az igen, hogy abból is szívesebben vásárolják az olcsóbbat. Így az idei első kilenc hónapban normál gézolajból 1655 millió liter kelt el a két évvel korábbi 1545 millió liter után, viszont prémiumgázolajból a 2021-es 221,3 millió liter után csak 125,2 millió litert vásároltak az autósok. Összességében inkább a normál üzemanyagok értékesítésének a visszarendeződéséről beszélhetünk, és a prémium termékekéről kevésbé.
Megszeppenés kontra piacfigyelés
Az elmúlt hetek üzemanyagár-esését több elemző is azzal magyarázza, hogy a kormány előzőleg ultimátumot adott a forgalmazóknak, még az üzemanyagár-sapka újból alkalmazásának a lehetősége is felmerült. A kereskedők ezért inkább visszavettek az árrésükből. Ezzel szemben szakmai körökben arra hívták fel a Világgazdaság figyelmét, hogy a kiskereskedők döntően az olajárak mozgására reagálnak, amely a vizsgált időszakban éppen lejtőn volt.
Az e dilemmára vonatkozó kérdés kapcsán Grád Ottó közölte:
Piaci alapon mindenképpen magyarázhatók az árcsökkenések, de arra csak a Molnál tudnának válaszolni, hogy társaság hogyan alakítja a saját nagykereskedelmi árait.
Az árak várható változásáról a szakember még az eddigi, visszafogott módján sem kívánt előrejelzést adni. Mint mondta, az olajpiac már túl van az izraeli konfliktus utáni néhány dolláros hordónkénti dráguláson. Ez a néhány dollár mostanra visszaesett, stabilizálódás látszik. A piac óvatos, de nincsenek jelentős változások. Most azért is különösen nehéz várható árakról beszélni, mert, ha nem eszkalálódik az izraeli helyzet, akkor további mérséklődésre számíthatunk, de, ha tovább durvul, és esetleg valamilyen formában a nagy olajtermelő Irán is szerephez jut, az óhatatlanul hat a kőolajárakra. Irán szóban már kiállt a palesztinok mellett, a piac pedig még nem árazta be azt a helyzetet, amelyben aktívabb szerepet vállalna.
Jövedéki adó: a kormány fellépésében reménykednek a piaci szereplők
Aktuális kérdés a jövedéki adó várható változása. A jelen helyzet szerint a jövő év első napjától 40-40 forinttal kell a benzin- és a gázolaj jövedéki adóját megemelni, hogy megfeleljünk az uniós elvárásnak. Ugyanakkor – idézte fel Grád Ottó – Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a konkrét számok ismeretében lehet, hogy a kormány még foglalkozik az üggyel. A szakma mindenesetre várja, hogy a kormány lépjen ebben a kérdésben, hiszen van mozgástere ahhoz, hogy alacsonyabb adóemeléssel is megfeleljen az EU-ban előírt minimálisan kötelező jövedékiadó-szint elérésének.
