Jövő januártól visszaengedik az újtelepítésű napelemeket csak a teljes magyar elektromoshálózatra – erősítette meg a korábbi híreket az energiaügyi miniszter kedden. Lantos Csabát a gazdasági bizottság hallgatta meg az országgyűlésben az éves beszámolási kötelezettség keretében.
A tárcavezető ennek során tért ki a napelemes kapacitásokra. Jelezte, hogy átnézték a teljes hazai hálózatot, a 93 százalékát pedig 2024-től megnyitják az új telepítéseknek. Jelenleg már 245 ezer háztartás rendelkezik napelemmel, a kormány pedig az önfogyasztásra szeretné rábírni a fogyasztókat.
Termeld magad, tárold magad
– foglalta össze ennek lényegét Lantos Csaba. Ennek érdekében jelenik meg az új Plusz pályázat 75 milliárd forintos keretösszeggel. Azok számára nyílik meg, akik újonnan telepítenének kapacitásokat, de nemcsak napelemet, hanem akkumulátort is. Amennyiben ez így történik, az állam a bekerülés kétharmadát fedezi, ekkora az állami támogatás aránya.
Napelem-forradalom van Magyarországon
Meglepetésnek nevezte, hogy országosan csökkent az áramfogyasztás tavaly október óta. Ez részben éppen napenergiaforgalom növekedésének az eredménye. Azt mondta, kormányzati alapértelmezés, hogy az összenergia fogyasztást csökkenő pályán tartsák, miközben GDP-növekedés történik. Szerinte Magyarország energiapályája egyértelműen a napelemhez kötődik. A napenergiaforgalomban 2022-ben ezer megawatt új telepítés jelentkezett, ami az idén biztosan meghaladja az 1500-at. Összesen 5500 megawattnyi telepítés van, ebből 2200 háztartási 3300 pedig ipari.
Az volt a cél, hogy 2030-ra elérjék a 6 ezret, de ez már jövőre bekövetkezik. „Amikor szépen süt a nap, bizonyos órákban az áramtermelés 90 százalékát napelemek adják már most is. Ez Pakssal kiegészülve teljes karbonmentességet jelent az áramban. Csakhogy mivel éjszaka a napelem nem termel, új igény keletkezett a zöldáram tárolására, mert különben elvész” – mutatott rá. Jelezte, hogy 2030-ra megvalósulhat, hogy az ország energiaigényének 29 százalékát itthon termeljék meg.
Figyelem! Fontos előrelépés jön a nettó elszámolási rendszerben
Beszélt arról is, hogy 2024 januárjától bruttó elszámolás lép életbe az újonnan telepített napelemek esetében. Ugyanakkor kiemelte, hogy aki szeptemberig adta le az igényét és 2025 december végéig helyezi üzembe, arra onnantól számítva tíz évig még a nettó elszámolás vonatkozik.
Ennek érdekében jogszabály módosítást fognak benyújtani.
Úgy fogalmazott, hogy a jelentős naperőmű-kapacitás megjelenésével teljesen új dizájnt kapott a villamosáram rendszere. Ez oda vezetett, hogy az idén 88 olyan nap is volt, amikor egy-egy órára nullás vagy negatív ára volt az áramnak.
Ez leginkább annak tudható be, hogy az északon a német szélkerekek által megtermelt áram, miután vezetékek híján nem tud eljutni Németország déli részeibe (ahol szenes energiaelőállítás zajlik), a lengyel, szlovák és magyar piacra kerül. De kisebb mértékben már a magyar termelés is hozzájárult ehhez.
Mennyi gázt fogyasztanak a magyarok?
Az energiaügyi miniszter arról is beszélt, hogy a mostani téli gázellátás minden szempontból biztosított, a tárolók teljesen fel vannak töltve. Ez az egyik alapja, hogy a rezsivédelmet fenntartsák. Emlékeztetett arra is, hogy az intézményi távhő árát a negyedére tudták szorítani. Visszatérve a gázfogyasztásra: közölte, hogy az ország jóval meghaladta az EU által kikötött, 15 százalékos csökkentést, 9,4 milliárd köbméter helyett 8,3 milliárd fogyott az előző gázévben. Mindez az üvegházhatású gázok kibocsájtása szempontjából is fontos. A rendszerváltás óta eddig 37 százalékos mérséklés látszik ezen a téren, a vállalás 2030-ig 40 százalék.
Németországban ugyanezen az időtávon 21 százalékos eredmény látszik. Az újmagyar cél 2030-ra az 50 százalék elérése.
Új erőműveket épít a kormány
Arról is beszélt, hogy soha ennyi kutatási pénz még nem folyt annak a kutatásába, hogy hogyan lehet tárolni az áramot. Ez a fő csapásirány a világban és Magyarország sem maradhat le. Nagy kihívás, de már kiírtak ipari akkumulátor pályázatot 440 megawattnyi kapacitásra azért, hogy tudják hol tárolni, amit megtermelnek napközben. Bejelentette azt is, hogy már megvalósíthatósági tanulmány fázisában van a szivattyús-tározós erőmű koncepciója. Ez egy hosszú, tízéves projekt lesz, mivel jelentős fizikai létesítményről van szó. Reméli, hogy jövő év végére már lesznek helyszínjavaslatok. Európában már csak hat olyan ország van, ahol nem működik ilyen, Magyarország az egyik.
Beszámolt arról is, hogy a nagy gázturbinás erőművek tervei tender fázisba értek, komoly nemzetközi verseny alakult ki a kivitelezésért.
A végső ajánlattétel jövőre lehet esedékes, onnantól számítva három és fél év, mire elkészülnek. A mátrai szenes erőmű helyett is ilyen fog működni. Amikor ez meglesz, akkor fogják a szenes létesítményt lekapcsolni. Ígéretet tett rá, hogy a munkahelyeket megtartják: hulladékerőművet és naperőművet is telepítenek ide annak érdekében, hogy az ottani ipari park fejlődhessen.
Kulcskérdésnek nevezte a szuverenitást az energetika területén. Ennek része, hogy kinyerjék azt az energiát, ami megtermelhető a magyar földből. A geotermiában nagyot léptek előre azzal, hogy március 1-től új szabályozás lépett életbe. Megnőtt az érdeklődés, néhány fúrás is megkezdődött. Szeretnék, hogy a geotermia a jelenlegi 10 százalékos arányát a távhőben jelentősen megnövelné. Számos új kutatási engedélyt is kiadtak, de ezek kicsi, 2-4, legfeljebb 20 megawattos kapacitásra lehetnek majd képesek.
A hazai céges felhasználók panasza: tartósan drágább a magyar áram a németnélVersenyhátrányt okoz a magyarországi termelővállalatoknak, hogy uniós összevetésben tartósan az egyik legmagasabb árat fizetik a villamos energiáért – még a németországinál is többet. A mostaninál kiegyensúlyozottabb, megújulóalapú áramtermelő portfólió, továbbá a szabályozási kockázat csökkentése azonban javíthatna a helyzeten a szakértő szerint. |
