A hazai ipari áramfelhasználók panaszai szerint Magyarországon többet kell fizetni a villamos energiáért, mint Németországban. Ezzel egybecsengenek a hivatalos szeptemberi adatok is: míg az itthoni másnapi ár szeptemberben 103,81 euró volt megawattóránként, a németországi kicsit alacsonyabb, 100,72 euró, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci jelentése szerint.
Fotó: AFP
Ráadásul a magyarországi a hatodik legmagasabb ár volt Európában, ennél többet csak Litvániában, Lettországban, Olaszországban, Észtországban és Lengyelországban kellett fizetni. A felsorolásból az is kitűnik, hogy a hazai vállalatok versenyképessége ebből a szempontból rosszabb a szomszédos országokban működő versenytársaikénál, de azokénál is, amelyek a földrész exportpiacának számítanak.
Kőbe vésett hendikep
Értékelésében a hivatal azt írta, hogy a szeptemberi áramárak a vizsgált európai országok mindegyikében jóval alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, igaz, akkor a csúcs közelében alakultak. A legnagyobb áresés – 99,7 százalékos – Norvégia 1-es és 5-ös körzetében jelentkezett, a legalacsonyabb árak továbbra is a skandináv régió országaiban voltak.
Nem jobb a helyzet most sem. „A magyarországi áram jelenleg drágább, mint a németországi. Ez jelenleg kőbe vésett alapszabály, amit minden áramkereskedő az első napon megtanul. Ha a jövőben ezen változtatni szeretnénk, akkor kiszámítható szabályozásra és jobban kiegyensúlyozott, megújulóalapú (RES) termelési portfólióra van szükség Magyarországon” – válaszolt a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő.
Magyarázata szerint ugyanis a német–magyar spread (a két ár közötti különbség) a magyar energia-kereskedelem fenegyereke: „Megfoghatatlan, nem létező, teljesen virtuális, de mégis a legtöbbet kereskedett áramtermék.”
Ahogy a szabályozás miatt csökken a magyar piac forgalma, úgy nő a német–magyar spread jelentősége. Ennek az az oka, hogy amit nem lehet Magyarországon megvenni vagy eladni, azt a kereskedők a német piacon értékesítik, vagy megvásárolják, és utána majd egyszer „átforgatják” a magyar piacra, amikor már ott is lehet ezzel a termékkel kereskedni. Ezért különösen fontos, hogy mekkora is pontosan a spread. Annak, hogy a főszabály szerint a német áram mindig olcsóbb a hazainál, alapvetően három oka van:
- a németországi villamosenergia-piac Európában a legnagyobb, a szabályozása pedig kiszámítható.
- A magyarországi sajnos ennek pont az ellentéte, hiszen a mérete kicsi, viszont a szabályozási kockázata nagy. A legjobb példa erre a szén-dioxid-kibocsátókra kivetett különadó, mert Magyarországon a megtermelt elektromos áram 25 százalékát földgázból állítják elő.
- A két ország áramtermelési portfóliója közötti különbség. Németországban minden atomerőművet bezártak idén áprilisban, míg a hazai áram felét Pakson termelik.
A német megújulóáram-termelés szerkezete érdekesebb, mint a magyarországi, mert ott a szél- és a vízenergia együttes súlya nagyobb, mint a többi RES-termelés együtt. Magyarországon viszont túl sok napelem van: ha süt a nap, akkor van zöldáram, ha nem, akkor nincs.
A hazai napenergia-termelés kapcsán a szakember felidézte, hogy július elején a HUPX (áramtőzsde) pontosan megmutatta, mekkora a potenciális baj: egy napos vasárnapon a zsinóráram (00–24) ára negatív lett, mert a naperőművek annyi áramot termeltek, amit az ország már nem tudott felhasználni.
Több szélerőművel színesebb lenne a paletta
Teljesen nyitott téma ráadásul a szélerőművek engedélyezése (illetve annak hiánya) is. Balogh József emlékeztetett, hogy Magyarországon 2016 óta nem lehet új szélturbinákat telepíteni. Bár már a kormány is elismerte, hogy ez a „rejtett tilalom” hamarosan megváltozik, de még nem lehet tudni, hogy mikor és mik lesznek az új szabályok, illetve hogy az új szélerőművek hogyan változtatják majd meg a meglévő napelemek piaci értékét. (Ez az úgynevezett kannibalizálás.)
A helyzet nyitott volta is egy olyan szabályozási kockázat, ami emeli a magyar áram piaci árát a némethez képest.
A magyarországi áram drága voltára a hét elején a GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése is kitért. Mint írta, októberben 1,6 százalékkal kevesebb áram fogyott az országban az egy évvel korábbinál a KSH adatai szerint. Ennek az egyik oka a GKI szerint az, hogy „a tudatosabbá váló nem lakossági felhasználók, amelyek piaci áron kapják a villamos energiát, az elmúlt mintegy másfél évben megugró árak miatt kénytelenek voltak visszafogni fogyasztásukat”.
Lantos Csaba: módosul a szélerőművekre vonatkozó szabályozás
„Tizenkét kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt. Erről folyamatban van a megállapodás az Európai Unióval” – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. A mostani szabályozás olyan szigorú, hogy miatta szinte nincs olyan hely az országban, ahová ilyen áramtermelő egységet lehetne telepíteni. Szélkerék azonban nem állhat például lakott területen, Natura 2000-es vagy világörökségi védelem alatt álló részeken. Becslése szerint az ország területének 11 százalékán lehet értelmes a telepítés, ami fontos lenne az energiamix szempontjából.
