Ausztriában jártunk, ahol a föld alatt tárolják a napenergiát

Különleges energetikai telephelyet, a RAG Austria AG pilot projektjét néztük meg Rubensdorf mellett. A RAG egy osztrák energetikai vállalat, mely a föld alatti energiatárolás különböző formáival foglalkozik, egyik kiemelt érdeklődési területe a napenergia tárolása. 

A cég különféle innovatív technológiákat és projektek fejlesztését végzi, beleértve a föld alatti tárolásra vonatkozó megoldásokat.

Különösen az „underground sun storage” koncepcióra építő projektekkel kapcsolatosan a RAG egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely lehetővé teszi a napenergiával előállított hő tárolását föld alatti geológiai tárolóhelyeken. Ennek a technológiai megoldásnak az a célja, hogy

Ez ottjártunkkor is látszott: hatalmas köd borította a tájat.

A RAG az energiatárolás hatékonyságának növelésére is törekszik, és olyan megoldásokkal kísérletezik, amelyek a megújuló energiaforrások, mint például a napenergia és a szélenergia tárolására alkalmasak.

Ez a technológia segíthet abban, hogy a megújuló energiaforrások, amelyek időszakosan elérhetők (például nappal és jó időben), hatékonyan tárolhatók és később felhasználhatók legyenek, így javítva a hálózat stabilitását és a fenntartható energiaellátást.

A jövő üzemanyaga lehet?

A hidrogén egy teljesen CO2-semleges energiarendszer „kirakósának” hiányzó darabja:

• klímasemleges módon előállítható,
• közvetlenül az iparban felhasználható,
• környezetbarát hőt
• és villamos energiát termelhet,

és van rá esély, hogy a jövő üzemanyaga – beszélt a projektről Markus Mittereggel, a RAG Austria vezérigazgatója. Kiemelte, hogy a döntő tényező a hidrogén nagy mennyiségű tárolása és szállíthatósága a már meglévő gázinfrastruktúrában. Szerinte csak így lesz elegendő és mindenekelőtt keresletorientált zöldenergia elérhető napsütéses és szélcsendes időben.

– mondta Leonore Gewessler klímavédelmi miniszter a létesítmény átadásakor még 2023 tavaszán, hozzátéve, hogy a klímabarát innovációk fontos eszközei az általánosabb klímavédelemnek. Támogatják azokat az osztrák innovációkat, amelyek hozzájárulnak ehhez a célhoz és különösen fontosak lesznek az iparban valamint a teher- és légiforgalom egyes részein.

Kísérőnk, Stefan Pestl elmondta, hogy a nap- és szélenergia kibocsátása a változó időjárási viszonyok miatt ingadozó, ami azt jelenti, hogy a termelést nem lehet az igényekhez igazítani, mint a hagyományos erőművek esetében.

Európa egyes részein, például az ausztriai Burgenland tartomány északi részén a szélerőművek által megtermelt áram mennyisége szeles napokon már jóval meghaladja a keresletet.

– emelte ki.

És még Ausztria Alpokban található szivattyús tározói sem elegendőek ennek az igénynek a kielégítésére. A technológia a többlet nap- és szélenergiát használja fel a víz oxigénre és hidrogénre történő felosztására.

A hidrogén ezután vagy közvetlenül befecskendezhető a gázhálózatba, vagy metánná – a földgáz fő összetevőjévé – alakítható át szén-dioxidot használó metánozási eljárással. Jelenleg a direkt hidrogén-adalékolás a gazdaságosabb megoldás, magasabb hatékonysága és a megfelelő szén-dioxid-források hiánya miatt. A hidrogénnek a földgázinfrastruktúra – a földalatti tárolók – által használt tárolókapacitásra gyakorolt ​​hatásait azonban ez idáig nem vizsgálták. 

Ki kell emelni azonban azt is, hogy

Magyarországon is van hidrogén-előállító üzem

Uniós cél, hogy az európai hidrogéngazdaságot együttműködéssel erősítsék meg és fejlesszék az energetikai szektor szereplői, amiben a magyarországi MVM Csoport is ott van partnerként. Hazánkban a vállalatcsoporthoz tartozó kardoskúti földgáztárolóban indult el 2022-ben egy kísérleti projekt. Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy a meglévő gázhálózatra engedve a hidrogén egészen a fogyasztóig jusson el. A 3 milliárd forintos fejlesztés fontos mérföldkövet jelentett a hazai hidrogéniparban, majd 2023 májusában Kardoskúton el is indult Magyarország első hidrogén-előállító üzeme.