Rengetegen halnak meg a rossz munkahelyi körülmények miatt

Többféle munkahelyi ártalomnak kell összeadódnia ahhoz, hogy valaki tartósan sérüljön egészségileg a munkavégzése alatt – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság foglalkozási ártalmakról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

A Növekedés.hu cikke szerint a foglalkozási ártalom a munkavállalót a munkahelyen ért káros hatások összessége, ilyen lehet egyebek között a zajártalom, az extrém (hideg, meleg) hőfok hatása, a biológiai szennyezés (vírusok, baktériumok, gombák), kémiai ártalmak, vegyszerhatások, de ide tartozik az úgynevezett pszichoszociális hatás is, mint például az állandó időkényszer, felelős döntési kényszer.

A foglalkozás körében elhunytak száma hatszor több, mint a balesetben elhunytak száma. 1994 és 2018 között 6 százalékról 2 százalékra csökkent a halálos balesetek száma.

Nemzetközi egyezmények határozzák meg, mely anyagok számítanak a foglalkozási ártalom okának. Az 1925-ben kötött nemzetközi egyezmény még csak háromféle anyagot, az 1964-es egyezmény tizenötféle anyagot, a 2002-es már hatvanféle anyagot tartalmazott, amely károsíthatja az egészséget. 

A cikk szerint ahogy idősödünk, egyre nagyobb a foglalkozási megbetegedések aránya. Korcsoportonként a megoszlás a következőképp alakul: 50 év feletti munkavállalók körében 40 százalék, 40–49 év között 30 százalék, 30–39 év között körülbelül 15 százalék, 18–29 év között mintegy 15 százalék.  

A magyarországi adatok irreálisan alacsonyak a nemzetközi mértékhez képest, ennek oka a bejelentések elmaradása lehet.