India sikeresen elindította első megfigyelő űrmisszióját a Naphoz. Az újabb siker azután következett, hogy az ország néhány napja elsőként küldött holdjárót a Hold déli pólusára.
Az Aditya-L1 szombaton, indiai idő szerint 11 óra 50 perckor szállt fel a sriharikotai kilövőállásról.
A szonda most másfél millió kilométert utazik, hogy megközelítse a Napot.
Ez a Föld–Nap-távolság 1 százaléka. Az indiai űrkutatási hivatal közleménye szerint négy hónapot vesz igénybe, hogy a szonda eljusson erre a kijelölt pontra – írta meg a BBC.
| Az Aditya-L1 a nevének első felét a hindu napistenről, Suryáról kapta, akit Aditya néven is emlegetnek. Az L1 a Lagrange 1. pontot jelenti, vagyis a Naptól számított 1,5 millió kilométeres távolságot, ahova a szondának el kell jutnia. A kutatók azért ide küldik a szondát, mivel a Lagrange 1. az a pont, ahol a Nap és a Föld gravitációs ereje kioltja egymást, így elméletileg itt az Aditya-L1 képes lenne energiafelhasználás nélkül lebegni. |
Az Aditya-L1 szombati fellövését az indiai televízió élőben közvetítette. A szakértők egyetértettek abban, hogy minden rendben ment, vagyis nem látszik akadálya annak, hogy a szonda célba érjen. A projekt igazgatója, Nigar Shaji szerint, ha a szonda eléri a célját, az nemcsak India számára lesz fontos, hanem az egész világ tudományos közösségének.
Oxigént, titánt, ként és több más elemet talált az indiai holdjáró a Hold déli felénIndia negyedik országként juttatott leszállóegységet a Holdra. Az ország külön eredménye, hogy a holdjárója a Hold déli pólusánál szállt le, ahova eddig egyetlen ország sem jutott el. A kutatók vizet keresnek a Hold felszínén, amit egyelőre nem találtak, de oxigént, szilíciumot, titánt és más elemeket igen. |
Arról nincs információ, hogy az indiai Nap-misszió mennyi pénzbe került, de
becslések szerint 46 millió dollárba kerülhet az Aditya-L1 pályára állítása.
A szondát hét szenzorral szerelék fel, amelyek a Napot tanulmányozzák majd. Folyamatosan vizsgálják ezeken keresztül a Nap külső rétegét, azt a rész, amelyet a Földről is láthatunk, illetve a rétegek között elhelyezkedő plazmaréteget. A kutatások segítenek majd megérteni a Nap működését, az olyan jelenségeket, mint a napszelek vagy a napkitörések, illetve ezeknek a Földre és az űrhajókra gyakorolt hatását.
