A kínai államvédelmi minisztérium nemrég arról posztolt a hivatalos WeChat (Kínában a Facebook megfelelője) oldalán, hogy egyes országok olyan halálos eszközökkel „fegyverezték fel magukat, amelyek emberi géneket céloznak meg. A bejegyzés további részében azt állítják, hogy egyes nemzetek hátsó szándékból vették célba a kínai lakosságot. Ez az első alkalom, hogy egy kínai állami szerv nyilvánosan említést tett ilyenfajta fenyegetésről – olvasható a South China Morning Post cikkében.
A minisztérium természetesen nem nevezte meg azokat az országokat, amelyeket ilyen fegyverek birtoklásával vádol, és nem szolgált semmilyen bizonyítékkal, amelyek alátámasztanák az állításait. Az ilyen biológiai fegyverek létezését a tudományos közösség már régóta elutasítja és összeesküvés-elméletként kezeli. A Council on Strategic Risks (CSR), azaz a Stratégiai Kockázatok Tanácsa februárban tett közzé egy jelentést, amelyben kifejtik, hogy a a biofegyverekkel való elrettentés irreleváns, mert egyetlen ország sem volt biztonságban a világjárvány hatásaitól.
A kínai minisztérium azonban azt állítja, hogy a szóban forgó országok nem az egész világ számára hoztak létre egy fenyegető biológiai hatóanyagot, célzott fenyegetést alkottak, genetikai fegyvereket hoztak létre.
A genetikai fegyverek vagy más néven etnikai biofegyverek képesek megcélozni egy adott fajhoz vagy etnikumhoz tartozó csoportot. Bár az emberi DNS 99,9 százalékban megegyezik minden emberben, a kínai minisztérium szerint mégis vannak olyan kulcsfontosságú különbségek, amelyek megkülönböztetik egy bizonyos etnikumhoz vagy fajhoz tartozókat. A minisztérium szerint ezek a különbségek „egy előre meghatározott faj célpontjainak kiiktatására” használhatók fel.
Nem a kínai minisztérium volt, amely elsőként állította, hogy léteznek ezek a genetikailag célzott biofegyverek. Tavaly Oroszország is megvádolta Ukrajnát, hogy az Egyesült Államok által finanszírozott laboratóriumokban biofegyvereket állítanak elő, és egyes médiajelentések azt sugallják, hogy ezek a fegyverek etnikai alapon határoznák meg a célpontokat. Júniusban pedig az Egyesült Államok elnökjelöltje,
Robert F. Kennedy Jr. azt állította, hogy a kínaiak elleni etnikai biofegyvereket fejlesztene, továbbá kijelentette, hogy az Egyesült Államok is fejleszt ilyen technológiát.
Richard Parsons, a londoni King’s College biokémiai toxikológiájának vezető oktatója azt nyilatkozta, hogy nagyon valószínűtlen, hogy olyan fegyvert fejlesztenek ki, amely bizonyos etnikai csoportokat céloz meg. Hozzátette, hogy bár jelenleg vannak olyan gyógyszerkészítmények, amelyek bizonyos etnikai csoportokban hatékonyabbak, ezek kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, és még egyazon etnikai csoport tagjai sem osztoznak ezekben a különbségekben.
Oliver Jones, az RMIT Egyetem biológiai tudományok és élelmiszer-technológiai tanszékének vezetője azt mondta, hogy a genetikai fegyverekkel kapcsolatos állítások „tisztán a sci-fi birodalmába tartoznak”. Véleménye szerint az emberek genetikailag annyira hasonlók, hogy egy bizonyos csoportot célzó fegyver valószínűleg magának az elkövetőnek is sérülést okozna.
Amennyire én tudom, senki sem mutatott be egy kézzel fogható bizonyítékot vagy akár csak elméletileg elfogadható módot ennek működésére
– mondta Jones.
A genetikai fegyverek csak 2020-ban kerültek igazán be a köztudatba, amikor is elterjedté vált, hogy a Covid–19 világjárvány nem más, mint egy laborban kifejlesztett vírus, és nincs természetes eredete. A genetikai fegyverekkel kapcsolatos aggodalmak azonban nem új keletűek, már 1999-ben a Brit Orvosi Szövetség egyik jelentése is arra figyelmeztetett, hogy ilyen fegyverek létrehozása megvalósítható lesz a közeljövőben. Egy másik 2021-es tanulmány is kijelentette, hogy
lehetséges egy olyan fegyverrendszer létrehozása, amely „genetikai profilalkotás alapján optimalizálja a hatást bizonyos csoportokra”, de ehhez számos technikai kihívással kell szembenézni.
Oliver Jones felhívta a figyelmet arra, hogy sokféle eszköz nevezhető fegyvernek, egyebek között egy módosult kórokozó vagy káros organizmus. A definíciótól függetlenül azt mondta, hogy egy ilyen fegyver használata népirtási kísérlet lenne. A kínai minisztérium szerint a genetikai fegyverek könnyebben elrejthetők, megtévesztőbbek, könnyen terjeszthetők és hosszú távon károsak, ha egyszer háborúban fogják használni őket, annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Jones szerint nehéz megérteni, hogy miért állította azt több kormányzati szerv és hozzájuk kapcsolódó személy, hogy birtokolnak ilyen genetikailag célzott fegyvereket, hiszen ezek nem léteznek. Állítása szerint azok, akik ilyet állítanak, szimplán nem értenek a tudományhoz.
Ha nem is genetikai fegyverek, de a biofegyverek és az ellenük való védekezés egy új szakaszba léphet a mesterséges intelligencia által, ugyanis egy amerikai agytröszt kutatása szerint bizonyos chatbotok segíthetnek egy biológiai fegyverrel végrehajtott támadás megtervezésében és kivitelezésében. Viszont egy kifejezetten mérgek analizálására és ellenanyag előállítására tanított mesterséges intelligencia megoldást jelenthet erre az egyelőre csak elméletben létező fenyegetésre.
