Elkészült, átadják a várva várt gyönyörű kastélyt Erdélyben: tragikus sorsú báróé volt – videó

Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás. A Hunyad-megyei önkormányzat tulajdonában lévő, az elmúlt években felújított szacsali Nopcsa-kastély a dévai múzeum ügykezelésében van, melynek célja bevonni a turisztikai és kulturális körforgásba.

Az épület előcsarnokában időszakos kiállítást rendeznek be a Nopcsa-kastély történetéről és lakóiról, a tárlatot szeptember elsején délben nyitják meg. A kiállítás csak az első ilyen esemény, a kastély a jövőben kulturális és oktatási projekteknek ad otthont.

A kastélyt a XIX. században építtette báró Nopcsa Elek erdélyi udvari kancellár historizáló stílusban. A birtok oldalágon öröklődött Nopcsa László hunyadi főispánra – akiről Jókai Mór a Szegény gazdagok főhősét, Fatia Negrát mintázta –, majd unokájára, a kalandos életű, paleontológusként jegyzett Nopcsa Ferencre.

Az épület kultúrtörténeti szempontból jelentős, de egykori lakója, Nopcsa Ferenc is érdekessé teszi a látogatók szemében. Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa volt.

Az erdélyi gróf az egyik első gépeltérítő volt

Az első világháború kitörése után Románia területén működtetett kémhálózatot. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal kényszerítette a pilótát: vigye Bécsújhelyre.

A trianoni béke után, 1920-ban meghívták a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatért birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatója volt, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.

A szacsali bántalmazás következményeit soha nem heverte ki, ideg-összeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.