Élelmiszerválság fenyegeti Európát

Egyre több jel mutat arra, hogy a világ élelmiszerválságba kerülhet. A klímaváltozás és a nemzetközi konfliktusok, de még egy szabad szemmel láthatatlan vírus is komoly gondot okoznak. Az események többsége még elszigetelt egymástól, de ahogyan nő a számuk és a jelenségek területi kiterjedése, azok annál inkább összeérnek, együttesen pedig megsokszorozódhatnak az emberiség élelmezésére gyakorolt hatásaik.

Élelmiszerválsághoz vezethet a klímaváltozás?

Hogy a problémát pontosan átlássák, februárban több mint 60 európai uniós és kormányzati tisztviselő, élelmezés-biztonsági szakértő és iparági képviselő gyűlt össze Brüsszelben. A tanácskozás célja az volt, hogy szimulálja a lehetőségeket és segítsenek kialakítani iránymutatásokat a válság elkerülésére és annak kezelésére. A résztvevők stressztesztet hajtottak végre az öreg kontinensen. 

Ennek részeként megvizsgálták, hogyan lehetne megakadályozni Európa hús- és tejiparának túlzott függését az olyan importterményektől, mint például a szója. Szintúgy szóba került a kevesebb húson alapuló új étrend lehetősége, az élelmiszer-biztonság megvédése, a bioterrorizmus és a dezinformáció elleni küzdelem, továbbá a felkészülés az állatok által terjesztett betegségekre.

– legalábbis Chris Hegadorn, a munkaértekezlet társszervezője, a párizsi Sciences Po globális élelmiszer-politikai adjunktusa szerint. A Bloombergnek nyilatkozó szakember hozzátette:

Mi nehezíti a világ élelmezését?

A világ élelmiszer-termelése, -eloszlása és a fogyasztás is számos sokkot élt át az elmúlt négy évben. Először érkezett a Covid–19, valamint a hozzákapcsolódó lezárások és szállítási útvonalak szétzilálódása, majd az Ukrajna orosz megszállása miatti nehézségek jöttek. Ezek következtében a megugrott árak további ellátási nehézségeket okoztak. 

A változékonyabb és szélsőséges időjárás csökkenti a terménymennyiséget és -minőséget. Ez befolyásolja a takarmányárakat, ami pedig visszaveti az állat- és haltenyésztést. A kevesebb árura pedig egyre nagyobb a kereslet, miközben nő a világ lakossága. Tehát azé lesz a szűkösen rendelkezésre álló élelmiszer, aki magasabb árat fizet érte.

A válságok különbözőképpen hatnak az élelmiszerárakra. A koronavírus miatt rövid ideig beestek, az ukrajnai háború viszont villámgyorsan megtolta a globális árszínvonalat – mutatja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO árindexe.

Az El Nino és a La Nina együttes erői megtizedelték a latin-amerikai szójatermelést. Az ukrán és az orosz gabonatermelők munkáját az országaik közötti háború nehezíti. Ázsia már csökkentette a pálmaolaj-exportját, ami magával húzta az olyan termékek mennyiségének csökkentését, mint a kenyér vagy a margarin. Indonézia betiltotta a pálmaolaj a szállítását Európába, holott Kína ebből a forrásból is jelentős mennyiséget vásárolt. Mindennek tetejébe a Földközi-tenger térsége elsivatagosodik. 

Ilyen körülmények között már nem az a kérdés, hogy mikor lesz élelmiszerválság, hanem, hogy hány válságot lehet egyszerre kezelni.

Mi a helyzet Európa élelmezésével?

Első látásra Európa irigylésre méltó helyzetben van. A Global Food Security Index az európai országokat a világ legbiztonságosabb országai közé sorolja. Ezt mutatja, hogy 2021-ben a háztartások a jövedelmükből átlagosan mindössze 14 százalékot fordítottak élelmiszerre, szemben a nigériai 60 százalékkal és az egyiptomi 40 százalékkal. Magyarországon a háztartások a jövedelmük 24,4 százalékát fordították erre a célra 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint.

A szélsőségesebb időjárás azonban egyre nagyobb károkat okoz, a növénytermesztéshez és az üvegházak működéséhez szükséges műtrágyák és energiaköltségek pedig az orosz–ukrán háború miatt megugrottak. Két éve az európai szereplők vesztesége meghaladta az 50 milliárd eurót. Most pedig a vörös-tengeri válság okozhat nagy kiesést.