Lángokban áll Brüsszel keleti politikája: stratégiai zsákutcába került a kontinens – így lehetne megmenteni az Európai Uniót
Az Európai Unió sorozatos stratégiai hibákkal rontja saját keleti pozícióit – erre figyelmeztettek a budapesti EastSec Fórum szakértői, akik szerint Brüsszel nem képes működő biztonsági rendszert kialakítani a háború utáni Európában. A résztvevők úgy látják: az EU ma identitásválsággal, befolyásvesztéssel és geopolitikai versenyhátránnyal egyszerre küzd, miközben Oroszország és Törökország egyre erősebb a térségben.
A Magyar Külügyi Intézet keddi EastSec fórumán rangos orosz, ukrán, amerikai, fehérorosz, azeri, örmény, georgiai, szlovák és magyar szakértők vitatták meg Kelet-Európa jövőjét.
Egy valamiben gyorsan kialakult a konszenzus: az EU keleti politikája az elmúlt években súlyos stratégiai hibák sorozatává vált.
Gladden Pappin, az MKI elnöke szerint 2025-ben Budapest nemzetközi közvetítői szerepe tovább erősödhet – feltéve, hogy a béke napirenden marad. Ezt szerinte jól mutatta Orbán Viktor 2024-es békemissziója, amely Kijevtől Moszkván és Pekingén át Washingtonig és Mar-a-Lagóig ívelt. „Ha béke van napirenden, Budapest szerepe erősödik, ha nincs, könnyen célkeresztbe kerül” – fogalmazott.
A fórum egyik legélesebb kritikáját Jarábik Balázs, a Minority Report alapítója fogalmazta meg. Emlékeztetett: az EU-t sokként érte a teljes körű orosz invázió, és azóta is az „Ukrajna vagy Oroszország” bináris logikájába szorítja a döntéseit. Miközben Ukrajna támogatása évente több tízmilliárd euróba kerül – Ursula von der Leyen friss levele alapján akár 71 milliárd euróba –, Kijevnek szerinte nem uniós tagságra, hanem valódi biztonsági garanciákra és pénzügyi stabilitásra lenne szüksége. Hozzátette:
már nem egységes Nyugatról beszélünk, hanem változó koalíciókról, és a világ nagy része a háborút regionális konfliktusként látja.
A dél-kaukázusi régióban az EU látványosan elvesztette befolyását – mutatott rá Kránitz Péter Pál, az MKI szakértője. Brüsszel ideológia vezérelte megközelítése szerinte oda vezetett, hogy Georgiával megromlott a stratégiai viszony, Azerbajdzsánnal megszakadt a politikai koordináció, Örményország felé pedig irreális elvárásokat tápláltak. A térségben eközben Törökország és Oroszország erősítette pozícióit.
Ruslan Bortnik ukrán elemző arra figyelmeztetett: a jelenlegi helyzetben a nagyhatalmak egymás zsarolására használják a geopolitikai feszültségeket. A hidegháború utáni intézmények összeomlottak, az ENSZ pedig „gyakran nem működik”.
Új, a katonai képességeket korlátozó európai megállapodásra lenne szükség, amely Oroszország, Ukrajna és az EU számára is új biztonsági garanciákat hozna.
Zachary Paikin, a Quincy Institute kutatója szerint a háború valójában az európai biztonsági rendszer jövőjéről szóló mélyebb konfliktus. A jelenlegi EU–NATO struktúra eleve kizárja Oroszországot a döntéshozatalból, ami hosszú távú instabilitást szül. Szerinte csak egy átfogó politikai rendezés jelenthet tartós alapot.
Konstantin Bogdanov, a Carnegie Központ szakértője úgy fogalmazott: ma valójában nincs európai biztonsági architektúra. A hidegháború lezárásának kezelése félresiklott, Oroszország a NATO-bővítést fenyegetésnek élte meg, a mai háború pedig ennek a következménye. Szerinte új rendszert kell építeni „az Uráltól az Atlanti-óceánig”.
Új utak az EU előtt – irányváltást sürgettek az EastSec Fórum szakértői
A panel résztvevői egyetértettek abban: tartós megoldás csak kompromisszumokkal jöhet. Egy tűzszünet önmagában semmit nem old meg, Oroszországot – valamilyen formában – vissza kell ültetni a tárgyalóasztalhoz, ha stabil, új európai rendet akarunk. Budapest ebben közvetítőként fontos szerepet kaphat.
Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója a térség három, egymással versengő biztonsági modelljét vázolta fel:
- az orosz „Pax Russicát”;
- a Törökország által támogatott Középső Folyosó kereskedelmi útvonalát;
- valamint a kínai infrastruktúraépítést.
E modellek ütközése szerinte súlyos bizalmatlansági spirált okoz. A tartós stabilitás ma nem ideológiai vitákból, hanem gyakorlati együttműködésekből – energia- és nyersanyagprojektekből, fegyverzetfelügyeleti megállapodásokból – születhet.
A budapesti fórum végkövetkeztetése egyszerű, de nyers: ha Európa nem változtat keleti stratégiáján, a saját biztonsági jövőjét kockáztatja.
Teszteli a NATO-t Oroszország, egyre tovább merészkednek – egyesek már pánikolnak, valaki tüzet nyitna, a lengyelek az összes gépet lelőnék
Oroszország sorozatos légtérsértésekkel provokálja a NATO-t, hogy felmérje a szövetség válaszadási készségét. Oroszország ezzel a NATO-tagállamok szuverenitását többször brutálisan megsértette az elmúlt hetekben. A védelmi katonai szövetség keleti szárnya egységesen kiáll az orosz fenyegetés ellen, a balti és közép-európai országok egyre keményebb katonai válaszokat sürgetnek a provokációkra.
