Amerika emeli, Anglia tartja a kamatot

A hét kétségkívül legnagyobb érdeklődéssel várt pillanata szerda este érkezik el, ekkor közli az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyílt piaci bizottsága, miként döntött az irányadó kamatról. Ami a figyelembe veendő lényeges indikátorokat illeti, az elmúlt hónapokban a maginfláció 1,7-1,8 százalék környékén tartózkodott, míg az infláció kicsivel 2 százalék fölött alakult.

A munkaerőpiac oldaláról azonban vegyes adatok érkeztek. A bérek januárban éves alapon 4,63 százalékkal emelkedtek, a friss adatok tanulsága szerint folytatódik az a tendencia, hogy az inaktívak arányának csökkenésével bővül a foglalkoztatottság. Februárban a foglalkoztatottság elérte a 60,4 százalékot, szemben az évnyitó hónap 60,1 százalékos értékével. Immár 155,2 millióan dolgoznak az Egyesült Államokban, azaz a januárihoz képest 785 ezerrel nőtt a táboruk. Az, hogy egyre többen térnek vissza a munka világába, szélesítve a kínálatot, egyben azt is jelenti, hogy a fizetések növekedése korlátozott maradhat, s ezzel az inflációra nehezedő bérnyomás sem nő számottevően.

Emlékezetes, hogy a februári heves piaci mozgásokat kiváltó magas inflációs adatot részben a bérek hajtották fel, így e területen egyelőre nyugalom látszik. Összességében azonban a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is meglehetősen feszesnek minősíthetők, a munkanélküliség október óta stabilan 4,1 százalékon áll, ez az adat gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságnak felel meg.

A gazdasági növekedés 2 százalék fölött alakult 2017-ben, míg idén, Donald Trump elnök fiskális lazításának következtében, 2,5 százalék lehet a várakozások szerint, ez azonban magasabb hiánnyal és adósságpályával párosul majd. Az említettek miatt a Fed azt sugallja, hogy 2018-ra három kamatemelést tart elképzelhetőnek. A piac a januári erős bér- és inflációs adatok okán elképzelhetőnek tartott akár négy kamatemelést is idén – hangsúlyozza Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája. Mivel a piac közel 90 százalékos eséllyel vár kamatemelést márciusra, a mostani kamatdöntő ülésen elsősorban az inflációval, a bérdinamikával, valamint a protekcionista intézkedések hatásaival összefüggő üzenetekre érdemes figyelni. A borítékolható szigorítás elmaradása nagy meglepetést és vélhetően dollárgyengülést okozna – tette hozzá Módos.

Az alapkamat a várt 25 bázispontos emeléssel az 1,50–1,75 százalékos sávba csúszna át. Nem csúszik viszont sehová a 0,5 százalékról a britek irányadó rátája, s ezt az elemzői konszenzust csütörtöki ülésén teszi hivatalossá a Bank of England. Magyarországon a hét legfontosabb makrogazdasági adata pénteken lát napvilágot. A tavalyi záró negyedév folyó fizetési mérlegének egyenlegéről van szó, amelynek többlete a Magyar Nemzeti Bank előzetes, havi adatai szerint 738 millió euróra csökkenhetett. Ha az adatközlés ezzel összhangban alakul, akkor Dunai Gábor OTP-elemző szerint elmondhatjuk majd, hogy a 2015 végi trendforduló után tovább csökkent a külső többlet. Ez annak a következménye, hogy a nagyon erős belső kereslet következtében megemelkedett az import, és az áruexport egy ideje már nem igazán tud bővülni.

Előretekintve folytatódhat a külső pozíciónk romlása, de belátható időn belül nem számítunk arra, hogy a folyó fizetési mérleg vagy a külső finanszírozási képesség egyenlege visszacsúszna a negatív tartományba – húzza alá Dunai. A forint árfolyama szempontjából nem ígérkezik piacmozgatónak az adatközlés. A megjelent statisztika várhatóan megerősíti majd, hogy a robusztus belső kereslet lassan csökkenti a folyómérleg-többletet, ezáltal mérsékli a forintra ható fundamentális felértékelődési nyomást. Az elemző arra nem számít, hogy az egyenleg jövőbeli romlása érdemi sérülékenységi kockázatot vetne fel, akár most, akár a távolabbi jövőben.