Csúcson a közmunka és az elvándorlás

Történelmi rekordot döntött tavaly év végén a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozó magyarok száma is azzal párhuzamosan, hogy a munkanélküliség évtizedes mélypontra csökkent. Az elsődleges munkaerőpiac mellett több tényező segítette a statisztika javulását: a munkanélküliségi ráta a teljes foglalkoztatást idéző hat százalék közelébe csökkent ugyan október és december között, a Világgazdaság számításai szerint közmunkások nélkül továbbra is 11 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Ez alig marad el a 2014 év elején mért szinttől, ráadásul éves alapon egyáltalán nem látszik javulás. Ebben azonban komoly szerepet játszik, hogy az aktívak száma 80 ezerrel, 4,54 millióra nőtt egy év alatt.

A közmunkások egy része nem végez hatékony munkát, a másik részüket pedig közmunkásként visszafoglalkoztatják – mondta lapunknak Hárs Ágnes.  A Kopint-Tárki kutatója kiemelte, hogy ez olcsóbb az önkormányzatoknak, mint a piacról foglalkoztatni a munkaerőt. A statisztikák mélyére ásva úgy tűnik, hogy az elsődleges munkaerőpiac kevés munkanélkülit tud felszívni.

A tartósan állástalanok képtelenek elhelyezkedni a versenyszférában – vagy a közszféra közmunkán kívüli részében –, hiszen a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak száma a tavalyi év utolsó három hónapjában meghaladta az 510 ezret a KSH adatai alapján. Ez több, mint a 2014 októbere és decembere között mért 497 ezer. Hárs Ágnes szerint a tömeges közfoglalkoztatással kialakul egy olyan rendszer, amelyben ott is közmunkásokat alkalmaznak, ahol egyébként lennének piaci munkahelyek is. „Ez a rendszer nem fókuszál azokra a területekre, ahol egyébként sincs munkahely” – tette hozzá.

A kormány még több közmunkást szeretne, ezért folyamatosan növeli a program költségvetési támogatását. Hárs Ágnes szerint az oktatási rendszer átalakítása miatt a munkaerő kevésbé lesz versenyképes, ami rontja az elhelyezkedési esélyt az elsődleges munkaerőpiacon, ráadásul a tankötelezettségi korhatár leszállításával hamarabb kerülnek be a közfoglalkoztatás keretébe az oktatási rendszerből kilépők.

De nem csak a közmunkások javítják a magyarországi foglalkoztatási statisztikát. Ha azt feltételeznénk, hogy a 117 ezer – rekordszámú – külföldi telephelyen dolgozó magyar egy része itthon nem találna állást, akkor még kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki a foglalkoztatási helyzetről. A tavalyi év volt az első, amikor minden negyedévben százezer felett volt a hivatalosan egy éven belül külföldön dolgozó magyarok száma: a 2014-es 95 ezer után 110 ezer fő volt az átlagos létszámuk.

A kormány egyébként pont tegnap indította el a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába elnevezésű programot 3 milliárd forintos keretösszeggel. A kabinet reményei szerint a program segítségével 20-25 ezer közmunkás kaphat állást a magánszektorban.