A lassuló növekedés és a szakemberhiány miatt aggódnak a magyar cégvezetők

A tavalyi felméréshez képest némileg visszafogottabb a bizakodás a világ- és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban – ez derül ki a PwC vezérigazgatói felmérésből. A PwC idén globálisan immár a 22-ik alkalommal, idehaza pedig nyolcadik alkalommal végezte el a vezérigazgatói felmérését. Magyarországon nyolc iparágból 236 vezérigazgató válaszolta felmérés keretében.

A magyar vezérigazgatók kimagasló arányban (90 százalék) idén a cégeik bevételeinek növekedését várják,

ugyanakkor mind a magyar, mind a világgazdasági növekedés lassulására számítanak a cégvezetők. Ezzel együtt magyar vezetők 90 százaléka még mindig optimista a saját cégüket kilátásaival kapcsolatban – ismertette a felmérés adatait Lőcsei Tamás PwC Magyarország vezérigazgatója.

Válságtól még nem tartanak a cégvezetők, de sokkal nagyobb a bizonytalanság, mint egy évvel korábban. Már mindenki látja a viharfelhőket – de még nincs késő, fel lehet készülni a rosszabb időkre – így lehet összegezni a cégvezetők felmérését. A cégvezetők többsége (87 százalék) hatékonyság növelésben látja a megoldást – ami részben az a munkafolyamatok automatizációját jelentheti. Nagyon sokan (56 százalék) gondolkodnak új szolgáltatások, termékek bevezetésén, illetve az organikus növekedés folytatásában.

A magyar cégvezetők számára a legfontosabb célpiac hagyományosan Németország, a második helyen Románia, illetve az USA áll. Csehország és Lengyelország súlya felértékelődött az elmúlt évekhez képest, vagyis a visegrádi országok piacai mint egyfajta helyi piacként egységesen kezdenek működni. Az üzleti döntéseket alakító trendek között még mindig toronymagasan a technológiai fejlődés áll, de egyre nagyobb gondot jelentenek a demográfiai folyamatok.

Magyarországon a legnagyobb gond a szakemberhiány, a demográfiai kérdések és a növekvő bérek

– mondta Koncz Barbara, a PwC igazgatója. A munkaerőhiány 2014 óta vezeti az aggodalmak listáját idehaza. A gazdasági fejlődést akadályozó tényezők között említették még a cégvezetők a túlszabályozottságot és az árfolyamok ingadozását. A világszinten a cégvezetőket aggasztják a kereskedelmi konfliktusok – ám a magyar cégvezetők számára ez még nem kiemelkedő probléma.

A növekedés zálogát a cégvezetők az organikus növekedésben, vagyis a munkaerő felvételében látják – ez viszont ütközik a szakemberhiánnyal, illetve a bérek növekedésével. A magyar munkavállalók számára nem elengedőek azok a jellemzően egyszámjegyű béremelések, amivel korábban a cégek számoltak – ebből erednek a konfliktusok, nő a sztrájkfenyegetettség. A cégvezetők előre menekülnek, egyre inkább törekszenek arra, hogy kiépítsék kapcsolataikat az utánpótlásukat adó szakképző, illetve felsőoktatási intézményekben. Másik megoldás, hogy egyre több energiát kell fordítani a már meglévő munkaerő megtartására. Szakemberhiány a legnagyobb gondja a magyar vállalatvezetőknek, ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy rövidtávon a mesterséges intelligencia alkalmazása nem jelent megoldást a magyar munkaerőpiaci problémákra.