Fordulat az unióban: már a kormányfők is támadják az Európai Bizottság tervét - Németország sem kér a támogatási plafonból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb jelentős ellenzője akadt az Európai Bizottság 2028 utáni agrárpolitikai terveinek. Friedrich Merz német kancellár egy dublini látogatásán egyértelművé tette, hogy kormánya nem támogatja a közös agrárpolitika (KAP) olyan átalakítását, amellyel a közvetlen agrártámogatásokat gazdaságonként és évente 100 ezer euróban maximalizálnák.
Friedrich Merz az észak- és kelet-németországi mezőgazdaság sajátos üzemszerkezetével indokolta álláspontját. Ezekben a térségekben – részben történelmi okokból – sok nagy területű agrárvállalkozás és szövetkezet működik, amelyek gyakran jelentős állatállománnyal és több tucat vagy akár több száz munkavállalóval rendelkeznek. A kancellár szerint ezért a támogatási szabályok kialakításakor nagyobb nemzeti mozgásteret kell biztosítani – számolt be az Agrarheute.
A német álláspont Magyarország számára is jelentőséggel bírhat. A magyar mezőgazdaság üzemszerkezete ugyanis szintén kettős: a családi gazdaságok mellett nagyobb társas vállalkozások, szövetkezetek és integrált állattartó-növénytermesztő üzemek is meghatározó szerepet töltenek be. A kötelező támogatási plafon ezért nemcsak a földterület nagysága alapján különböztetné meg a gazdaságokat, hanem közvetve az állattenyésztést és a vidéki foglalkoztatást is érinthetné.
Alapjaiban írnák át a KAP rendszerét
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028-tól a jelenlegi közvetlen támogatási rendszert egy degresszív, vagyis a gazdaság méretével fokozatosan csökkenő területalapú jövedelemtámogatás váltaná fel. A nagyobb gazdaságok kifizetéseit kötelezően mérsékelnék, az egy kedvezményezettnek járó összeg pedig évente legfeljebb 100 ezer euró lehetne.
A támogatásokat erőteljesebben irányítanák a fiatal, a kis- és közepes méretű, illetve a családi gazdaságok felé. A kisebb üzemek számára hektáralapú támogatás vagy évente legfeljebb 3000 eurós átalányösszeg is rendelkezésre állhatna. A Bizottság szerint ezzel igazságosabbá válna a pénzek elosztása.
A reform ennél is mélyebbre nyúlna. Megszűnne a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezete, és az agrárforrásokat egyetlen alapba, illetve a tagállami és regionális partnerségi tervekbe integrálnák. Brüsszel ezt egyszerűsítésként és a nemzeti rugalmasság növeléseként mutatja be, ellenzői viszont attól tartanak, hogy a közös agrárpolitika elveszítené önállóságát, a forrásokért pedig más szakpolitikai célokkal kellene versenyeznie. A Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy a gazdák jövedelemtámogatása a reform után is fennmaradna – derül ki az Európai Bizottság összefoglalójából.
A magyar kormány sem tartja elfogadhatónak a forráscsökkentést
A magyar kormány következetesen elutasította a KAP költségvetésének megvágását és a támogatási rendszer önállóságának felszámolását. Nagy István korábbi agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a bizottsági javaslat
- uniós szinten több mint 20 százalékkal csökkentené az agrárbüdzsét,
- Magyarország esetében pedig a visszaesés megközelíthetné a 25 százalékot.
Véleménye szerint, ez alapjaiban veszélyeztetné a magyar mezőgazdaságot, ezért a kormány nem támogatja a tervezetet.
Az Orbán-kormány ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a KAP megfelelő, önálló és kiszámítható költségvetéssel rendelkezzen, miközben a közvetlen kifizetések továbbra is a gazdák jövedelembiztonságát szolgálják. Az akkori kormány álláspontja szerint a mostani, 2023–2027-es időszak forrásait és a rendkívül magas, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást ezért minél nagyobb arányban beruházásokra kell fordítani, mert 2028 után várhatóan szűkül a támogatási keret.
A Tisza-kormány is hasonló nyilatkozatokat tett, jelezve, hogy a KAP önálló pénzügyi keretének megőrzését tekinti elsődlegesnek.
Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint már az is reálértékű forráscsökkenést jelentene, ha Magyarország 2028 után nominálisan ugyanannyi agrártámogatáshoz jutna, mint a jelenlegi ciklusban.
Magyar Péter miniszterelnök ugyancsak kulcsfontosságúnak nevezte a közös agrárpolitika megőrzését.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter júliusban többször is beszélt a következő KAP-ról. A magyar kormány jelenlegi álláspontjaként azt képviselte, hogy:
- a KAP-nak 2028 után is önálló, elkülönített pénzügyi kerettel kell rendelkeznie;
- nem szabad teljesen beolvasztani a kohéziós és más uniós forrásokat tartalmazó nemzeti partnerségi alapba;
- már a támogatások nominális szinten tartása is reálértékű csökkenést jelentene az infláció miatt;
- Magyarországnak a versenyképes ágazatokra, a feldolgozottság növelésére, az élelmiszer-önrendelkezésre és a gazdák jövedelembiztonságára kell összpontosítania.
Bóna Szabolcs szerint nyitott kérdés, hogy a KAP külön pénzügyi csomag marad-e, vagy a magyar tárcáknak egy közös nemzeti kereten belül kell majd megküzdeniük az agrárforrásokért. Brüsszelben kifejezetten az önálló KAP-költségvetés megőrzése mellett érvelt.
A magyar és a német álláspont a kötelező támogatási plafon elutasításában közeledhet egymáshoz. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Merz az EU teljes, kétbillió (2 ezer milliárd) euróra tervezett költségvetését több százmilliárd euróval csökkentené. Amennyiben ebből az agrárpolitika sem maradna ki, az a KAP forrásainak megőrzését követelő magyar törekvéssel már nehezebben lenne összeegyeztethető.
A NAK és a Magosz a területalapú támogatások mellett
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz már a reform előkészítő szakaszában élesen bírálta a KAP átalakításának irányát. A két szervezet szerint a területalapú támogatások leépítése jelentős versenyhátrányba hozná az európai gazdákat az ukrán, brazil vagy más harmadik országbeli termelőkkel szemben.
Arra is figyelmeztettek, hogy a támogatások visszavágása növelné a termelési költségeket, gyorsítaná a gazdaságok megszűnését, és végső soron az élelmiszerárakat is felhajthatná. A NAK és a Magosz azt követeli, hogy a KAP kialakításánál az élelmiszer-ellátás biztonsága, az uniós piac védelme és a mezőgazdaság versenyképessége legyen az elsődleges szempont. Emellett egyszerűbb szabályokat és kevesebb adminisztrációt sürgetnek. Álláspontjukat közös hatástanulmányban is alátámasztották.
Magyarországon 2015 és 2022 között már működött támogatási plafon: az alaptámogatás 176 ezer euró feletti részét teljes egészében elvonták. A 2023-ban indult KAP-ciklusban azonban megszűnt a capping, így az 1200 hektár feletti területekre is jár az alapszintű támogatás. A támogatások újraelosztását jelenleg más eszközzel végzik: az 1200 hektárnál nagyobb üzemek nem részesülhetnek a kisebb és közepes gazdaságokat előnyben részesítő redisztributív kifizetésből. Az uniós bizottsági terv tehát Magyarország számára nem a korábbi rendszer folytatását, hanem a megszüntetett plafon visszahozását jelentené, ráadásul az eddigi magyar 176 ezer eurónál jóval alacsonyabb, 100 ezer eurós szinten.
