Két év után emelt az MNB

Meglepte a piacokat az MNB tegnapi kamatdöntése, negyed százalékponttal lett magasabb az alapkamat. Április végén érte el az irányadó ráta az 5,25 százalékos mélypontot, akkor a befektetői hangulatban bekövetkezett negatív fordulattal magyarázták a csökkentési ciklus megállását. Kamatemelés pedig utoljára a globális válság kitörését követően, két évvel ezelőtt volt, amikor rendkívüli, 3 százalékpontos lépésre kényszerült a jegybank.

Most elsősorban az inflációs kilátások romlását helyezte előtérbe a sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök, aki arról is beszámolt, hogy csaknem egyhangúlag szavazott a testület a 25 bázispontos emelés mellett. A másik javaslat a szinten tartás volt.

A következő két évre érezhetően magasabb inflációs pályát rajzolt fel az MNB, 2011-re 4, 2012-re 3,3 százalékos drágulási ütemet valószínűsít. Előbbi fél százalékponttal magasabb a három hónappal korábbi prognózishoz képest, utóbbi enyhén kedvezőbb lett azóta. A részletek a friss inflációs jelentésből derülnek ki holnap, ám azt elárulta Simor, hogy az erősebb forint (az elmúlt napok emelkedését már nem tudták figyelembe venni), az alacsonyabb olajár s a kedvező bérfolyamatok ellenére nőtt a jövő évi prognózis. Negatívan érintik az inflációs kilátásokat a rövid távú költségsokkok (elsősorban az élelmiszerárak emelkedése) és a kormány által kivetett különadók, amelyek jövőre 0,3 százalékkal növelik az árakat.

A gazdasági bővülésre vonatkozó várakozások is a magasabb infláció irányába hatnak, ugyanis a korábban vártnál gyorsabban nyeri vissza formáját a reálgazdaság a válságot követően. A jövő évi GDP-növekedést 0,3 százalékponttal, 3,1 százalékra emelte a jegybank, 2012-re már 4 százalékos bővüléssel kalkulálnak. Közelebb kerülünk tehát a potenciális kibocsátási szinthez, noha azt még két év múlva sem fogjuk az MNB véleménye szerint elérni. 2011-ben egyre inkább segíti a növekedést a belső kereslet a lakosság emelkedő fogyasztása révén, emögött a foglalkoztatás bővülése és az szja csökkentése áll.

Rendkívül bizonytalannak nevezte a mostani gazdaságpolitikai helyzetet Simor, ennek egyik oka, hogy napról napra találkozunk újabb intézkedésekkel. Ilyenek az utóbbi évtizedekben nemhogy itthon, a világban máshol sem történtek, ezért nehéz a hatásukat elemezni, de az azért megállapítható, hogy felfelé mutató inflációs kockázatokat okoznak. Már hoszszú évek óta érik külső sokkok a magyar gazdaságot, ezért fennáll a veszély, hogy a 3 százalékos célkitűzésnél magasabban horgonyoznak le az inflációs várakozások – tette hozzá a jegybankelnök. Azt a hírt is negatívnak minősítette, hogy a kormány megemelné az inflációs célt, de hathat a várakozásokra. Reméli, csak pletykáról van szó, mivel semmilyen közgazdasági érv nem szól a lépés mellett, erről levelet is írt az elnök Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.

Simor levelet írt Matolcsynak

A jegybank és a kormány közötti kommunikációról sokat elmond, hogy ismét nyílt üzenetben értekezett a két intézmény egymással. Simor András már korábban is kifogásolta, hogy fontos törvények előkészítéséből hagyják ki az MNB-t, most pedig azt a törvényjavaslatot kritizálta, amely szerint a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági bizottsága jelölné az elnök megkérdezése nélkül. A lépés nem szolgálja a monetáris politika hitelességét – áll a levélben.

Az NGM kommentált

Szokatlan módon a kormány is hozzáfűzte véleményét a kamatdöntéshez. A Nemzetgazdasági Minisztérium indokolatlannak tartja az emelés. Ezt az idei és jövőben várható alacsony államháztartási hiánnyal támasztja alá. „Szemben a korábbi évek adathamisításaival, az előttünk álló években Magyarország megbízható tagállam kíván lenni, és reformjaival vissza kívánja szerezni a nemzetközi közösség elismerését és saját tekintélyét” – áll közleményükben.

A Concorde Értékpapír elemzője

„Valószínűleg az utóbbi hetekben bejelentett gazdaságpolitikai változtatások nélkül nem lett volna kamatemelés, erre utal a jegybankelnök kommentárja is. Maga a forintárfolyam, illetve a prognózisok enyhe romlása önmagukban nem indokoltak volna még kamatlépést. A piacokat meglepő lépésnek a rövid lejáratú hozamokban lehet hatása, hosszabb távon azonban csak akkor, ha a mostanit egy kamatemelési sorozat kezdeteként értékelik. Most azonban inkább egyszeri jelzésnek értékelhető a lépés, ha a forint nem gyengül számottevően, akkor nem indokolt további kamatnövelés. A monetáris politika és a kormány közötti harmónia hiánya nem használ a piaci hangulatnak, más esetben alacsonyabb hozamfelárakkal lehetne számolni. Sok múlik azonban azon, hogy tavasszal végül milyen tagok kerülnek be a monetáris tanácsba, illetve a költségvetés kiadási oldalán milyen átalakításokra kerül sor.”

Bebesy Dániel

A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere

„Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás. Az eurózóna perifériás országainak adósságproblémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben, és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén. A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság-pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a monetáris tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők.”

Kondrát Zsolt

Az MKB Bank vezető közgazdásza

„Nem vagyok túlzottan boldog tőle, hogy a tanácsnak sikerült ennyire meglepnie a piacokat a kamatemeléssel. Az ilyen döntéseket jobban is elő lehetne készíteni, hiszen most messziről zűrzavar benyomását kelthetjük. Nem csoda, hogy ebben az esetben a piaci reakció sem volt valami pozitív. Az is meglepő, hogy ilyen mértékben rontottak az inflációs prognózison, annak ellenére, hogy több tényező a csökkentés irányába hatott. Ráadásul legutóbb is a cél fölötti volt az előre jelzett drágulási ütem, akkor azonban a tanács felülbírálta a stáb véleményét, és nem emelt kamatot. Persze elképzelhető, hogy azóta anynyival romlott a prognózis, amit már a tanács sem hagyhatott szó nélkül, azonban erről sem érkeztek jelzések a tagok részéről, nem orientálták a várakozásokat megfelelően. Érdekes az is, hogy főleg a jövő évi kilátásokat emlegette Simor, miközben már a 2012-es áremelkedésre kellene koncentrálni, arra tudnak csak érdemben hatni.” -->