Nehezebb lesz-e hitelhez jutni? Mi lesz a forinttal?
A Reuters által megkérdezett közgazdászok fele úgy gondolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat az irányadó rátán, ám egyre többen valószínűsítik, hogy a jegybank szigorítani fog a monetáris kondíciókon: ha nem is decemberben, januárban mindenképp.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) közgazdásza úgy gondolta, hogy a Monetáris Tanács már ma 25 bázisponttal emeli az alapkamatot, és januárra újabb szigorítást jósolt az elemző.
Az elemzői konszenzus szerint a jegybanki alapkamat 6 százalékig emelkedhet, az első csökkentés pedig 2011 nyarán, illetve végén a legvalószínűbb. Suppan Gergely szerint ez a strukrutális reformprogramok függvényében fog eldőlni.
Barta György, a CIB Bank közgazdásza úgy vélekedett a Reuters felmérésében, hogy valószínűleg nem lesz kamatemelés. „Bizonytalan, hogy mi lesz a mai döntés, esélye van az emelésnek” – mondta a közgazdász a Világgazdaság Online-nak. „Simor András is jelezte, hogy szigorítás várható, és Bánfi Tamás, aki az alacsonyabb kamatpolitika híve is utalt erre” – folytatta Barta.
„Fundamentálisan nincs oka a kamat megemelésének, a novemberi szigorítás sem volt teljesen indokolt” – nyilatkozta lapunknak Barta György. „Lengyelország sokkal dinamikusabban lábal ki a válságból, mint Magyarország, mégsem emelik a kamatot, furcsa lehet, hogy Magyarország megtette” – magyarázta. „A forint árfolyama sem indokolt emelést” – tette hozzá.
„Most tarthatja a kamatot a jegybank, de a tanács a jelenlegi felállásában tovább fogja emelni az irányadó rátát, márciusban változás jöhet” – mondta az elemző.
Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza szerint az új monetáris tanács felállása után képzelhető el a kamatvágási ciklus kezdete. Mint ismeretes, a kormány meg kívánja változtatni a monetáris tanács tagjainak jelölési mechanizmusát. Eddig az MNB elnöke és a miniszterelnök felváltva jelölhette a tagokat, a kormány terve szerint a parlament illetékes bizottságának kellene tavasszal jelölnie a lejáró tagok mandátumát. Tavasszal négy tag mandátuma jár le, így a jelenlegi MT-ből hárman maradnak. Ezzel a kormány túlsúlyba kerülhet a tanácsban.
A jegybank az infláció növekedésével indokolta a novemberi kamatemelést. „Jövőre a keresleti hatás élénkül, a fogyasztás növekszik, ám jelenleg a keresleti hatásnak nyoma sincs, a béroldali nyomás kvázi nulla” – mondta Barta György a Világgazdaság Online-nak. Fundamentálisan nincs ok az emelésre – hangsúlyozta a közgazdász. Hozzátette: „az inflációs kilátások bizonytalanok, ezzel lehet indokolni a szigorítást”.
A Goldman Sachs közgazdászai a tanács döntése előtt úgy vélekedtek, hogy „nagy valószínűsége” van a kamatemelésnek. Az infláció jóval 3 százalék felett lesz (mely az MNB inflációs célja), de az inflációt jelentős részben az élelmiszer- és az energiaárak hajtják, miközben a maginfláció (mely ezeket kiszűri) továbbra is alacsony. Ezzel szemben a kamatemelés nem hatékony – vélekednek a Goldman elemzői.
Márciusban az új tanács más kamatpolitikát folytathat: „a hullámzó kamatpolitika semmiképp sem jó: sem Magyarország, sem a jegybank megítélésének” – fejtette ki Barta. „A kamatvágást az új tanács akkor kezdheti meg, ha a tavaszi reformcsomag megelégedéssel tölti el a piacokat” – fejezte be a közgazdász.
Mint ismeretes, a kormány tavaszra tervezi a költségvetés kiadási oldalának reformját, de konkrét lépésekről még nem tudni.
A kormány és Simor András között igen nagy feszültség húzódik. Az MNB kormányzója nem hajlik a kamat vágására, miközben a kormány minél lazább monetáris politikát szeretne, alacsony alapkamatot. Egy mai kamatemelés tovább ronthatja a fiskális és monetáris politikai döntéshozók közötti kapcsolatot.
Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a novemberi kamatemelés után néhány órával azt mondta: indokolatlan volt a lépés.
