Nő a nyomás Portugálián
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az euró 1999-es bevezetése óta a legmagasabb szintre emelkedtek tegnap a portugál államkötvények hozamai. A tízéves lejáratú papírok kamatai 8,238 százalékig nőttek, de az ötéves és a kétéves lejáratú kötvények hozamszintjei is igen magas szinteken mozogtak. A nyomás nagyságát és állandóságát jelzi, hogy a tízéves kötvények kamatai február harmadika óta a hét százalék feletti sávban tartózkodnak, márpedig korábban Fernando Teixeira dos Santos pénzügyminiszter is elismerte, hogy ez az érték a fájdalomküszöb az ország számára.
Az újabb csúcsdöntésre azután került sor, hogy az amúgy is sok sebből vérző Portugália sorra kapja a pofonokat a nemzetközi hitelminősítőktől. A múlt héten a Fitch és az S&P is egyszerre két fokozattal vágta vissza az ország adóskockázati besorolását, amit az S&P tegnap – a negatív kilátást fenntartva, egyúttal Görögországot is leminősítve – újabb egy fokozattal rontott le, így a portugálok már csak egy fokozattal vannak a „bóvli” kategória felett. A drákói szigor oka, hogy a múlt héten elbukott a parlamentben a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó újabb megszorító csomag, s ennek láttán José Sócrates miniszterelnök bejelentette távozását.
A történelmi magasságokba emelkedő kamatok miatt Portugáliának egyre többe kerül adósságainak finanszírozása, erre elemzők szerint már csak rövid ideig lesz képes. A Wall Street
Journal kötvénypiaci elemzőkre hivatkozva azt állítja, hogy a kormány három hónapon belül kvázi kifogyhat a pénzből: az áprilisban esedékes 6,3 milliárd dolláros visszafizetésre még van forrás, az azonban már kérdéses, hogy a júniusi hétmilliárdos törlesztésre honnan lesz pénz. Az S&P szerint fennáll a veszély, hogy az adósságot 2013 utánra kell átütemezni.
Lisszabon helyzetét nehezíti, hogy míg az év elején az Európai Központi Bank még jelentős vételekkel próbálta lenyomni a kamatokat, az utóbbi időben távol maradt a piactól. Sokak szerint a kérdés immár az, mikor lesz kénytelen belenyúlni zsebébe az EU és az IMF, hiszen Lisszabonnak akár 80 milliárd euróra is szüksége lehet. A mentőöv esélyét növeli, hogy európai bankoknak komoly érdekeltségeik vannak Portugáliában.
Ezzel együtt lehetséges, hogy a mentőcsomagra néhány hónapot várni kell. A jelenlegi ügyvezető kormánynak ugyanis korlátozott a hatásköre, így például kérdéses, van-e egyáltalán felhatalmazása mentőövet kérni a nemzetközi szervezetektől. Ráadásul ezt a helyzetet az ír történések láttán az EU is szeretné elkerülni: a zöld sziget új kormánya ugyanis már próbálgat lazítani azon kötelezettségek egy részén, amelyekről még a korábbi kabinet állapodott meg az unióval a mentőöv fejében. W. B.
„A mentőöv nem megoldás!”
Nagy hiba lenne, ha Portugália igénybe venné az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőövét – mondta Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília 2003 és 2011 között regnáló elnöke, aki a hét elején látogatott a dél-európai országba. Bár Portugália a pénzügyi összeomlás szélén áll, szerinte a helyi politikusoknak továbbra is mindent meg kell tenniük a külső segítség elkerülése érdekében. „Az IMF nem fogja megoldani Portugália problémáit, mint ahogy nem oldotta meg Brazíliáét sem” – magyarázta a politikus.A kilencvenes évek végén krízisbe került dél-amerikai állam még 1998-ben vett fel az IMF-től 41,5 milliárd dolláros kölcsönt, igaz, Portugáliával ellentétben az elmúlt években komoly gazdasági növekedést produkált.
A kilencvenes évek végén krízisbe került dél-amerikai állam még 1998-ben vett fel az IMF-től 41,5 milliárd dolláros kölcsönt, igaz, Portugáliával ellentétben az elmúlt években komoly gazdasági növekedést produkált. -->
