Megmenekült az eurózóna - egy időre

Már-már apokaliptikus víziók jelentek meg arra nézve, mi történik, ha a mai portugál államkötvény-aukció besülne, ám a sötét fellegek egyelőre eloszlottak az eurózóna feje fölül. A 10 éves futamidejű állampapírok aukcióján több mint háromszoros túljegyzés mellett 6,72 százalékos átlaghozam alakult ki. Remek teljesítmény ez, különösen azt nézve, hogy tegnap még 7,0 százalék felett kereskedtek a 10 éves portugál kötvényekkel a másodlagos piacon. Még akkor is, ha több ország nemzeti bankja is jelezte, hogy beszáll a kötvényvásárlásba, a pénzügyi stabilitás megtartása érdekében.

A feltörekvő és fejlett piacok részvényindexei mind meglódultak a remek eredmény hírére, röviddel dél előtt a BUX 1,3 százalékos pluszban állt, a főbb nyugat-európai mutatók közül a FTSE-100 0,4, a CAC-40 1,4, a DAX 1,3 százalék pluszt szedett össze. A legnagyobb nyertes azonban a szintén súlyos államadósság terhét nyögő Spanyolország vezető indexe lett, mely 3,7 százalékos emelkedéssel ünnepelte a portugál aukciót. Persze egyelőre csak pünkösdi ez a királyság, hiszen még ilyen hozamok mellett is elképzelhető, hogy Portugália mentőcsomagra szorul, nem is szólva a PIIGS többi tagországáról.

A Cashline szerda reggeli elemzése még borúlátó volt és extra magas 7 százalék körüli hozamot emlegetett a portugál állam papírjaira, s emiatt a dél-európai ország a többszöri ellenkezések ellenére mégiscsak rákényszerülhet az európai mentőcsomag igénybevételére.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Büki András , Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója: a jelenlegi hét százalék körüli kamat mellett aligha lesz képes az ország saját adósságát finanszírozni. A kamatoknak ugyanis alacsonyabbaknak kellene lenniük a nominális GDP-növekedésnél, ám Portugáliában erre nincs remény: nem bővül a gazdaság, és az infláció is 2 százalék körül van.

A Cashline szerint igazából nem is az aukciók kimenete, hanem az erre adott piaci reakciók lesznek fontosak. A jelenleg forgalomban lévő 10 éves kötvények hozama 7 százalékkal növekedett az elmúlt két hónapban.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója lapunknak küldött közleményében kifejtette, Magyarországra hárul az a feladat, hogy meggyőzze Portugáliát az EU-s mentőcsomag szükségességéről. Ha ugyanis az államkötvény kibocsátás nem jelent megoldást az ország számára, a magyar uniós elnökség feladata lesz, hogy egyeztessen Portugáliával arról, hol van az a pont, amikor az ország és az eurózóna stabilitása már azt kívánja, hogy uniós segítséghez folyamodjon.

A szakértők ugyanakkor már hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy az unió büdzséje nem végtelen, és nem lesz képes megsegíteni a magas államadósággal bírkózó tagállamokon. Ha több ország is segélyért kiált, tengeren túli segítségre szorulhat Európa. Kína már vásárolja az európai államkötvényeket, s a napokban Japán is közölte csatlakozhat Kínához; hajlandó mintegy 100 milliárd jen értékben vásárolni az európai stabilizációs alap (EFSF) által Írország megmentésére kibocsátott kötvényekből.

A bejelentés segíthet rábírni Németországot is a 750 milliárd eurós EFSF együttes bővítéséről Portugália és Spanyolország megsegítése érdekében. Néhány hete az amerikai jegybank, a FED is tett kijelentéseket arra vonatkozóan, hogy szükség esetén segítene refinanszírozni a bajba jutott európai periférikus államokat.

Christopher Pissarides, Nobel-díjas közgazdász egy kínai fórumon tartott előadásában hangsúlyozta , az Európai Uniónak nincsenek pénzügyi tartalékai arra az esetre, ha Spanyolország sem tudná házon belül rendezni az elhatalmasodó államadósságát, s ha ez bekövetkezik, az az euró végét is jelentheti.

A London School of Economics neves üzleti iskolán oktató Pissarides egy pekingi szakmai fórumon szerint a dél-európai ország csődveszélye végzetes következményekkel járhat, amely az euró, mint közös valuta végét is jelentheti.

Spanyolország csütörtökön tartja kötvényaukciója, amely egy jó tesz lesz a befektetők ország iránti bizalmát illetően. Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnöknek az a célja, hogy bebizonyítsa a befektetők felé, hogy az ország képes a megszorításokkal fedezni az államadósságot, s kezelni a magas munkanélküliséget.