Még több mint egymillió magyar hagyná el az országot

Gazdaság | Gazdasági Hírek

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. – közölte a Publicus Intézet. A cég a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A válaszadók majdnem háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.

Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – a fiatalok körében különösen magas, majdnem 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint.

A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók

– mondják a megkérdezettek.

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. Ez – különösen az utóbbi – a két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy kivándorolt. A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.

A Fidesz szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanoké magasabb (83, 78 és 73 százalék).

Ahogy haladunk a fiatalabbak felől az idősebbek irányába, úgy csökken az érintettek aránya. Míg a legfiatalabb, 30 év alatti korosztályban a megkérdezettek 85 százaléka, addig a legidősebb, 60 év felettiben a több mint a felük (56 százalék) érintett. Iskolázáttság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számolnak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel, vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas, tízből majd’ minden negyedik válaszadó (37 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét – ez további kb. 530 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A középkorúak körében 13-15 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (2 százalék). Más vizsgált társadalmi csoportban nem mutatható ki átlagtól való eltérés.

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket (55 százalék), a bizonytalan jövőt (28 százalék), és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említik okként. Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a talasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. Csupán 7 százalék elmíti az okok között a előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely. Ez utóbbit két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest sokkal kevesebben említették; akkor több mint háromszor ennyi megkérdezett, 23 százalék tartotta ezt oknak.

A főbb okok sorrendje az össze párt szavazóinál hasonló. Azt, hogy nem lehet megélni a fizetésből leginkább az MSZP szavazók gondolják így (51 százalék), és még a Fidesz szavazók is nagy arányban említik (46 százalék). A Fidesz, és Orbán Viktor felelősségét leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok is nagy számban említik (42, 38, és 28 százalék), míg a Fidesz szavazói körében 13 százalékos az említési arány – azonban, ezzek körükben is a második legfontosabb ok.

Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát tízból hat megkérdezett említ (58 százalék), és politikai okot a válaszadók egyharmada (33 százalék). Munkaerőhiányt tízből hat megkérdezett tapasztal (58 százalék). Ennek az elsődleges következményei, hogy nincs elég orvos és/vagy nővér (46 százalék), bezárnak a kisboltok (38 százalék), illetve bezárnak a vendéglátó helyek (22 százalék). A fellépő problémák és sorrendjük minden vizsgált társadalmi csoportban hasonló.

A megkérdezettek szerint munkaerőhiány elsődleges oka elsősorban az alacsony fizetések (62 százalék), és hogy a képzett emberek már külföldön dolgoznak (55 százalék). Ezen okok sorrendje és említési aránya hasonló a pártot választani tudók, azaz a Fidesz, MSZP és a Jobbik szavazók körében. Ám a bizonytalanok teljesen másként gondolják: körülben az első említés az összességében harmadik helyen lévő gondolat, miszerint vannak akik lusták és nem akarnak dolgozni (66 százalék), majd az, hogy nem képeznek elég embert bizonyos szakmákból (55 százalék), és harmadik helyen említik, hogy sokan inkább a közmunkát választják, mert a biztosabb és/vagy jobban megéri (30 százalék). Majd negyedik és ötödik helyen említik az alacsony fizetéseket (29 százalék), illetve azt, hogy a képzettek már kivándoroltak (17 százalék).

11:56
Gazdaság

Elhúzódhat a politikai viszály

A katalán autonómia felfüggesztését tervező Madrid csak fut az események után, míg a függetlenségre készülő Katalónia gazdasági összeomlásra számíthat – vélekedik Nagy Sándor Gyula, a KKI szakértője.
09:40
Gazdaság

Elhúzódó alkudozások jönnek

Irigylésre méltó helyzetben van Csehország gazdasága, a szétforgácsolt belpolitika hosszú koalíciós alkudozásokat vetít előre.
Világgazdaság Piactér