BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Hirdetés

Így hozd ki a maximumot privát nyugdíj megtakarításodból

Természetes, hogy a hosszú, végigdolgozott évtizedek után mindenki nyugodt, és anyagilag kiegyensúlyozott nyugdíjas életre vágyik. Ehhez azonban az kell, hogy mielőbb felismerjük az öngondoskodásban rejlő lehetőségeket.

A fejlett társadalom elöregedése nem újkeletű probléma, azonban generációról generációra egyre nagyobb hatása lesz. A gazdaság jósgömbjébe pillantva ugyanis azt láthatjuk, hogy az elkövetkezendő években jelentősen növekedni fog a nyugdíjasok száma, az utánpótlás azonban egyre kevesebb lesz.

Ez röviden annyit jelent, hogy a jelenleginél kisebb számú aktív dolgozónak kell majd eltartania a lakosság idősebb hányadát.

Szomorú jövőkép

A fentiekből logikusan következik, hogy idővel minden nyugdíjasnak egyre kevesebb pénz kerül a zsebébe. Pedig már a 2019-es, 135 ezer forintos átlagnyugdíjat és a több mint 10 éve változatlan összegű, 28 500 forintos nyugdíjminimumot sem nevezhetjük túlzottan nagyvonalúnak.

Természetesen az állam próbálja mérsékelni a bajt, többek között a nyugdíjkorhatár és a járulék mértékének emelésével, valamint az öngondoskodás támogatásával. De ettől még teljesen jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon lesz-e elég pénzünk időskorunkban a mindennapi költségeink fedezésére.

Ezzel kapcsolatban a magyar fiatalok eléggé borúlátók. Korábbi felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az aktív lakosság nagyjából 90 százaléka az életszínvonalának csökkenésére számít a nyugdíjas éveire.

Egy biztos: ha kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodnánk, akkor valószínűleg tényleg ez a borús kép várna minket a jövőben. A jó hír azonban, hogy tehetünk azért, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után se a sötét felhőkből, hanem inkább napfényből legyen több az életünkben.

Az anyagi biztonság kulcsa: az öngondoskodás

Ahhoz, hogy nyugdíjba vonulásunk ne jelentsen egyet a pénzügyi gondok állandósulásával, a kezünkbe kell vennünk a saját sorsunkat. Ezt pedig 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítási formával tehetjük meg: az önkéntes nyugdíjpénztárral – vagyis az ÖNYP-vel -, a Nyugdíj Előtakarékossági Számlával – vagyis a NYESZ-szel -, illetve a nyugdíjbiztosítással.

Röviden az önkéntes nyugdíjpénztárról

Az Önkéntes Nyugdíjpénztárak már az 1990-es években is lehetőséget biztosítottak arra, hogy az aktív dolgozók félretehessenek nyugdíjas éveikre. Az ÖNYP tehát az egyik legrégebbi előtakarékossági forma.

A konstrukció nagy előnye, hogy egészen alacsony a tagdíj. A minimális havi befizetést 4-8 ezer forint körül szabják meg a pénztárak. A pénzünket pedig – a lehető legkisebb kockázatot vállalva – főként állampapírokba fektetik.

Biztonságossága miatt azoknak különösen ideális választás, akiknek kevesebb idejük van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Látványosan magas hozamokat azonban nem érdemes várni ettől a megoldástól.

Mi is pontosan a Nyugdíj Előtakarékossági Számla?

Ez az elnevezés tulajdonképpen egy speciális értékpapírszámlát takar. Sok tekintetben hasonlít a tartós befektetési számlához – vagyis a TBSZ-hez -, a NYESZ célja azonban az, hogy megtakarítást képezzünk a nyugdíjas éveinkre. Így az összegyűlt pénzünkhöz alapesetben csak akkor férhetünk hozzá, amikor nyugdíjba vonulunk.

Ennél a konstrukciónál nincs meghatározva egy fix – vagy minimális -, havonta befizetendő összeg. Akkor és annyit dobunk be a jövőnk virtuális malacperselyébe, amikor és amennyit tudunk. Az pedig, hogy mi történik a befizetéseinkkel, vagyis hogyan fektetik be a pénzünket és milyen hozamokat érnek el, a mi – jó vagy rossz – döntéseink függvénye.

Kis túlzással tehát azt mondhatjuk, hogy szinte kizárólag azon múlik a megtakarításunk sikeressége, hogy mennyire ismerjük a különböző értékpapírokat, és hogy jókor döntünk-e a vásárlás vagy az eladás mellett. Emiatt aztán csak azoknak ajánlható nyugodt szívvel a NYESZ, akik megfelelő pénzügyi tudással és affinitással rendelkeznek.

Ezt érdemes tudni a nyugdíjbiztosításról

Napjaink legnépszerűbb nyugdíjmegtakarítási formája a nyugdíjbiztosítás, amely tulajdonképpen egy modern életbiztosítás. Hírnevét főként annak köszönheti, hogy számtalan lehetőséget kínál pénzünk befektetésére, így aztán egészen szép hozamokat érhetünk el – anélkül, hogy komolyabb pénzügyi tudással kellene rendelkeznünk (mint a NYESZ esetében). Ráadásul ez a megtakarítási forma jogilag elsősorban életbiztosításnak számít, emiatt pedig sem az állam, sem az Adóhivatal nem teheti rá a kezét az itt gyűlő vagyonunkra.

További előnye, hogy ez az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági konstrukció, ahol különbözhet a szerződő és a kedvezményezett személye, így ezzel a megoldással a KATÁ-s vállalkozók is igénybe vehetik az állami támogatást – bár SZJÁ-t nem fizetnek. A nyugdíjbiztosítás sikerességének titka azonban főként a rendszeres befizetésekben rejlik, így itt vállalnunk kell egy fix összegű havidíjat.

Ennek alsó határa egyes pénzintézeteknél 8 ezer forint, de általánosságban inkább 10-12 ezer forinttal kell számolnunk havonta, ha ezt az előtakarékossági módot választjuk.

Ne felejtsük el az adójóváírást sem!

Ahogy már fentebb említettük, az állam – felismerve az állami nyugdíjrendszer csapdáit – próbálja népszerűsíteni az öngondoskodást. Mindezt úgy teszi, hogy tulajdonképpen megjutalmaz minket az előrelátásunkért. Ezért mindhárom nyugdíj-előtakarékossági konstrukció esetén évente igényelhetünk adóvisszatérítést, amelyet a megtakarítási számlánkon írnak jóvá. Így tehát az állami támogatás összege és annak hozamai is bekerülnek a jövőbeli “pénztárcánkba”.

A lehetőség lényege, hogy az éves befizetéseink 20 százalékát visszaigényelhetjük adókedvezményként. Ha tehát havonta 20 ezer forintot szánunk a jövőnkre, akkor évi 48 ezer forint lesz a jutalmunk. Nem árt tudni ugyanakkor azt sem, hogy az állami támogatás éves összege maximálva van, ez a felső határ pedig megtakarítási formánként eltérő.

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén maximum 150 ezer forintot igényelhetünk vissza évente a személyi jövedelemadónkból, vagyis az SZJA-nkból. Ez havi 62 500 forint befizetésével érhető el. A NYESZ-nél 100 ezer forint a kedvezmény maximális összege, amelyhez havi 41 670 forint befektetése szükséges.

A nyugdíjbiztosítás után kérhető állami támogatás felső határát pedig 130 ezer forintnál húzták meg. Ehhez 54 170 forintos havi összegről kell szerződést kötnünk.

A teljes költség mutató nem minden

A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül tehát manapság a Nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb. Sokan azonban még mindig idegenkednek tőle, mert aggódnak a konstrukció rejtett és magas költségei miatt. Néhány éve ez egy valódi, jogos félelem volt, azóta azonban három betűvel egy csapásra átláthatóbbá tették az egész piacot.

Ez a három betű pedig nem más, mint a TKM, amely a teljes költség mutatót takarja, melyből látható, hogy százalékban kifejezve várhatóan mekkora éves költséggel kell számolnunk egy adott terméknél.

Ezt 2016. júliusától minden biztosítónak kötelező kiszámolnia, így mára sokkal ügyfélbarátabbá váltak a biztosítások, így ugyanis jelentősen csökkent annak a kockázata, hogy olyan költségeink merüljenek fel a megtakarításunkkal kapcsolatban, amelyekkel a szerződés megkötésekor nem számoltunk.

A TKM továbbá abban is segít, hogy könnyebben eldöntsük egy ajánlatról, hogy az drága-e vagy sem, illetve egyszerűbben összehasonlíthassuk más biztosítók termékeivel.

Nem érdemes azonban kizárólag ez alapján választanunk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a legalacsonyabb mutatóval ellátott konstrukció lesz a legmegfelelőbb egyéni nyugdíjcéljaink eléréséhez. Ezt a számot ráadásul csak egy alappélda alapján számolják ki, így a valóság sokszor eltér az előzetes kalkulációtól.

Megbízható(bb) megoldások – avagy az etikus nyugdíjbiztosítás

Az ügyfélközpontú megközelítést támogatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017-ben életbe lépett, úgynevezett etikus életbiztosítási szabályozása is. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy megregulázzák a biztosítások korábban igen átláthatatlan piacát, a biztosítók pedig visszanyerjék az emberek bizalmát.

Az MNB végül nagyrészt elérte a célját, és átvették az uralmat a piacon a valóban etikus nyugdíjbiztosítások. Így ma már akkor is csak nehezen találnánk meg a rosszabb minőségű termékeket, ha kifejezetten azt keresnénk.

A döntés a mi kezünkben van

A fentieket látva talán egyértelművé vált, hogy rengeteg szempont alapján kell mérlegelnünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy nyugdíjcélú megtakarítási forma mellett.

Mivel egy hosszú távú anyagi elköteleződésről beszélünk – amelynek ráadásul a jövőnk a tétje -, semmiképp sem ajánlott “hasraütés-szerűen” választani. A jó döntéshez ugyanis elengedhetetlen, hogy megismerjük az egyes konstrukciók előnyeit és hátrányait is.

Ezen túl viszont mindenkinek a saját felelőssége, hogy időben lép-e, valamint igényli-e minden évben az őt megillető adóvisszatérítést. Ezek elmulasztásával ugyanis akár több millió forinttól is eleshetünk.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek