Az elmúlt tizennyolc hónap eredményeiről Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára és Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke számolt be az október 19-én tartott sajtóbeszélgetésen. Mint Gulyás Tibor elmondta, a program fő célja, hogy olyan ökoszisztémát hozzanak létre a felsőoktatási intézmények révén, amelyeken keresztül az innovációs eredmények és a hazai tudásvagyon felhasználása beteljesedhet. Kiemelte továbbá a Hungarian Startup University Programot, az Input Plus programot és a Startup Factory pályázatot, amelyek segítségével a magyarországi startup ökoszisztéma erősítése valósulhat meg.
Az innovációs ökoszisztéma építésének kiemelt színterei a nemzetközi jelenléten túl a tudáskoncentrációnak és tudástranszfernek helyet kompetenciaközpontok, tudományos innovációs parkok és nemzeti laboratóriumok. Az intézményi kereteket a felsőoktatási intézményeken kívül az Eötvös Loránd Kutatóhálózat, és ez év szeptemberétől a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatói Hálózat biztosítja, ahol összegyűjtötték azokat az állami intézményeket, amelyek szintén hozzájárulnak az innovációs ökoszisztéma kialakításához.
Az EIÖ első pályázati ciklusa 2 milliárd forintból valósult meg, a felsőoktatási intézmények 40 és 150 millió forint közötti támogatást kaptak. Ezen időszak alatt 134 hazai és nemzetközi iparjogvédelmi bejelentés történt, 1315 piaci partneri szerződés köttetett, 328 nemzetközi (H2020) pályázatot nyújtottak be a felsőoktatási intézmények, a hallgatói innovációs, startup programokon, képzéseken és versenyeken összesen több mint 15 000-en vettek részt, a Proof of Concept nyertes pályázatok száma pedig meghaladja a 110-et. A vállalatok innovációs ökoszisztémában betöltött szerepéhez Gulyás Tibor hozzátette, hogy az NKFIH létrehozta a Területi Innovációs Platformok hálózatát annak érdekében, hogy tovább erősítsék a vállalati-egyetemi kapcsolatokat. A TIP-eken keresztül kiemelt cél, hogy növeljük a tudás- és információáramlást, a földrajzi és szakmai területeken átívelő együttműködések kialakítását, amely együttműködésekben a vállalatok hasznosítani tudják az egyetemi tudást, az egyetemek pedig közvetlenül megismerhetik a piaci igényeket.
Dr. Birkner Zoltán kiemelte: a modern egyetemek a sikeres innovátor országok esetében kulcsfontosságú szereplők az innovációs rendszer működtetésében. Tőkeközpontok, tudásközpontok, új iparági bázisok az elmúlt tíz évben általában nagy egyetemi centrumokban születtek. Ennek a mintájára fogalmazódott meg, hogy Magyarországon is fontos lenne az egyetemek hagyományos oktató-kutató szerepe mellett erősíteni azt a felfogást, hogy tevékenyen vegyünk részt a saját környezetünk vagy ágazatunk társadalmi-gazdasági felemelésében. Az EIÖ célja, hogy Magyarországon az innováció folyamatában a tudásszervezetek és a tudásfelhasználók sokféle módon találkozhassanak, egy teljesen új, kialakuló struktúrában nemzetközileg is sikeresek legyenek, valamint a hazai források is hatékonyan érvényesüljenek.
