Amikor megszületik az ötlet, hogy napelemes rendszerre van szükségünk, először is azt kell felmérnünk, hogy mennyi áramot fogyaszt a háztartásunk. A villanyszámlánk alapján ki tudjuk számolni, hogy hány kW villamos energiát használtunk fel az elmúlt években, ez a szám lehet az alapja a napelemes rendszer méretezésének.
Ezenkívül figyelembe kell vennünk azt is, hogy a jövőben milyen egyéb eszközöket szeretnénk elektromos árammal működtetni. Az a tapasztalat, hogy akinek napelem kerül a házára, hajlamos még több eszközt csatlakoztatni az elektromos hálózatra (például törülközőszárítót, medencefűtést, elektromos sütőt, elektromos fűtőpaneleket, klímát, infrapanelt, járdafűtést, feljárófűtést és még sorolhatnánk.) Ha nem mértük fel jól a tényleges fogyasztásunkat és kisebb lett a napelemes rendszer a szükségesnél, akkor továbbra is fizethetünk a többlethasználatért a szolgáltatónak. Ám ha okosan méreteztünk (ebben segítenek a tapasztalt napelemes cégek), akár kereshetünk is a napelemeinkkel. Ha nem szigetüzemű a napelemes rendszerünk, akkor a szolgáltatóhoz vagyunk becsatlakoztatva.
Ez azt jelenti, hogy mi nem pont azt az áramot fogjuk felhasználni, amit a mi napelempaneleink termelnek, hanem a szolgáltatótól fogjuk kapni az áramot. Ha többletet termelünk, akkor fizet a szolgáltató a napelemünkből származó áramért, ha mi használjuk túl a rendszert, mi fizetünk. Ehhez szükség lesz egy olyan villanyórára, ami méri az általunk megtermelt áram mennyiségét és azt is, hogy mennyit használtunk el a „közösből”.
A napelemes rendszer legnagyobb és leglátványosabb része maga a napelempanel. Ezeket a paneleket a háztetőre, garázstetőre, lapostetőre vagy a földre szereljük. A lényeg, hogy a nap folyamán minél hosszabb ideig érje a napfény a paneleket. Ezért fontos, hogy jó legyen a felület fekvése: a legideálisabb a déli fekvés, ehhez képest a délnyugati vagy a délkeleti fekvés 5 százalékos veszteséget jelent, a keleti vagy a nyugati fekvéssel 15 százalékot veszítünk, északi fekvésű tetőre pedig nem érdemes napelemet tenni. Ha a tetőnk fekvése nem teszi lehetővé a napelem telepítését, de rendelkezésünkre áll egy jó fekvésű garázstető vagy egy nagy kert, akkor a telepítést ezeken a felületeken is kivitelezhetjük. Az is fontos, hogy ne álljanak a fény útjában árnyékoló növények, épületek, egyéb tereptárgyak, hisz ezek mind csökkentik a napelem hatékonyságát. Gondos tervezéssel azonban elkerülhetjük ezeket a hatékonyságcsökkentő elemeket.
A napelempanelek mellett szükségünk lesz minőségi tartószerkezetekre és legalább egy inverterre. Az invertert szokták a napelemes rendszer lelkének is nevezni, hiszen ez az eszköz felel azért, hogy a napelem által megtermelt alacsony feszültségű egyenáramból magasabb feszültségű váltóáram jöjjön létre, amivel már működtetni tudjuk az elektromos eszközeinket. Ám az inverter nem éri be ennyivel, igazi multifunkcionális eszköz. Összegyűjti a termelés adatait, amit mi wifikapcsolattal leolvashatunk a nap bármelyik pillanatában, ezenkívül az inverter optimalizálja is a napelemes rendszer működését. Ha például néhány panel árnyékba kerül és rontaná a teljes rendszer teljesítményét, ideiglenesen kikapcsolja a termelésből ezeket a paneleket, így a teljes rendszer továbbra is hatékonyan tud működni.
Melyek a legjobb napelemek, inverterek?
A napelemek és az inverterek nagy többségét ma már Kínában gyártják. Ettől azonban nem kell megriadni, van több, eredetileg német, osztrák, skandináv vagy amerikai cég, amely az elmúlt évtizedben áthelyezte a gyártást Kínába, ahol magas színvonalú munkával, precízen, szakszerűen gyártják a legjobb minőségű napelemeket, invertereket. Érdemes kiváló minősítéssel és szakmai tapasztalattal rendelkező gyártók termékeit vásárolni, amik már kiállták az idők próbáját. Ha invertert vásárolunk, nem nyúlunk mellé, ha az alábbi cégek termékei mellett döntünk: Fimer, Fronius, Huawei, ABB, Sungrow. A napelempanelek esetében pedig jó szívvel választhatjuk a Peimar, a Triana solar, a Hyundai vagy a Jinko Solar termékeit.
Milyen céggel érdemes szerződni?
Mivel a napelemekre elképesztően nagy a kereslet, sok olyan kis cég alakult az elmúlt években, amely igyekszik alacsonyabb áron szolgáltatást nyújtani. Sajnos ez hosszú távon végül több pénzébe és idejébe kerül a megrendelőnek, mintha egy nagyobb céggel szerződött volna, amelyiknek már jelentősebb a szakmai tapasztalata, humán erőforrása. Lehet, hogy elsőre sokalljuk a szolgáltatás összegét, de jobban járunk, amikor mondjuk ügyintézéssel, engedélyeztetéssel együtt 6–14 hónap helyett akár három hónap alatt a tetőnkön lehet a garanciális napelemes rendszer.
Mennyi idő alatt kerül fel egy napelemes rendszer a házunkra?
Ez attól is függ, hogy önerőből finanszírozzuk vagy igénybe veszünk valamilyen pályázati támogatást. Utóbbi esetben hosszabb időre, ügyintézésre kell számítanunk, különösen akkor, ha a 100 százalékos állami támogatásra pályáztunk. Az 50 százalékos lakásfelújítási támogatással ennél jóval egyszerűbben és gyorsabban meg tudjuk oldani a napelem telepítését.
Mennyi idő alatt térül meg a napelemes rendszerünk?
A megtérülés függ a napsütéses órák számától, az adott terület fekvésétől, a tető dőlésszögétől. Amikor a megtérülést számoljuk, figyelembe kell venni, hogy mennyibe került a rendszer telepítése, mekkora a rendszer mérete és a megtermelt villamos áram mennyisége, mennyi a megtakarított energiaköltségek nagysága és hogy mennyi bevételünk van a fel nem használt és a hálózatba táplált villamos áramból.
Minél nagyobb a rendszer, annál gyorsabban térül meg, mivel a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb a kicsinél, viszont több áramköltséget spórolunk meg vele. Egy lakossági napelemes rendszer átlagosan 5-6 év alatt térül meg, de egy céges, nagy méretű napelemes rendszer akár 2-3 év alatt is behozhatja az árát.
A folyamatosan növekvő energiaárak mellett tehát akkor járunk jól, ha minél hamarabb megrendeljük a napelemes rendszert, így jelentősen spórolhatunk a villanyszámlán, sőt, akár a fűtési számlánkat is nullára írhatjuk. Ehhez a napelemes rendszerről működtetett hőlégszivattyús fűtési rendszer nyújthat megoldást.
