Ingatlan

Komoly gondban az albérlet-kereső egyetemisták

Július 25-én, szerdán kihirdetik a felsőoktatási ponthatárokat, majd csütörtöktől diákok tízezrei indítják meg a végső rohamot az albérletekért. Kevés kollégiumi hely és kiadó lakás, meredek ingatlanár emelkedés az egész országban, és a sharing economy szelleme nyomja a lakótárs keresés felé a fiatalokat – számol be közleményében a Lakotarsak.hu.

Kevés lakás, még kevesebb kollégium

A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint Magyarország lakásállománya 4 millió 405 ezer lakásból áll, melyből mindössze 3 millió 854 ezer lakás lakott, viszont mindössze a lakók 8 százaléka él albérletben, ami azt jelenti, hogy

valamivel kevesebb, mint 300 ezer albérlet van Magyarországon, melyből pár tízezer lakás válik elérhetővé a nyári főszezonban.

Eközben a KSH Statisztikai Tükör oktatási adatokkal foglalkozó kiadványa szerint a tavalyi tanévben összesen 202 278 hallgató vett részt nappali tagozatos felsőfokú képzésben (ez a szám az OKJ-s képzésektől kezdve a doktori iskoláig minden felsőfokú képzést magába foglal), és a 48 ezer új belépőből 28 500 fő kezdte meg a tanulmányait felsőfokú alapképzésben, azaz első éves egyetemista gólyaként. Ők azok, akik (gyakran a szülői házat elhagyva) az érettségit követően megkezdik felnőtt életüket, hogy aztán rögtön a lakáskeresés nehézségeiben megtapasztalják az ezzel járó kihívásokat is.

Nem fejlesztik a kollégiumokat

Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia szerint mindössze 40 ezer diák elszállásolására van lehetőség kollégiumokban, mely – bár lényegesen olcsóbb, de – sokszor kényelmetlenebb választás is a diákok számára – a HÖOK kapcsolódó tanulmánya például a következő fő megállapításokat tette:

  • Átlagosan 2,68 fő lakik egy szobában. Leggyakrabban 2–3 fős szobákban laknak a hallgatók.
  • A kollégisták 39 százaléka több másik szoba lakóival, egyharmaduk pedig egy másik szoba lakóival osztozik egy fürdőszobán.
  • A hallgatók 10 százalékának nincs saját íróasztala.
  • A kollégisták negyede számára nem érhető el ingyenes internet-szolgáltatás, míg a fennmaradó 75 százaléknak csupán a negyede számára érhető el WiFi, a többi diáknak vezetékes internet áll rendelkezésére.
  • A kollégiumok több, mint felében nem történt az utóbbi években anyagi ráfordítás sem állagmegóvásra, sem fejlesztésre.
  • Oszd meg, és uralkodj

    Az albérlet keresés kész rémálommá vált az elmúlt években, hiszen – bár folyamatosan javul a kiadó lakások színvonala –

    a az építőipar teljesítménye, az Airbnb-ztetés, illetve a fizetőképes külföldi diákok jelenléte az árakat is felhajtják.

    Egy ELTE-s diák az V. kerületben 100 ezer forintról kezdheti a garzonok böngészését, és ha ezt az árat sokallaná, akkor hamar szembesül vele, hogy a külső kerületekben sem fogja olcsóbban megúszni.

    Fotó: AFP

    A Cordia Zrt. ingatlanfejlesztő cég közleménye szerint Budapesten, hosszú távú lakáskiadásnál

    az új vagy újszerű garzonok havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 ezerforintot is meghaladhatja,

    de a díjak kerületenként és városrészenként jelentős eltéréseket mutatnak. Ezeket az árakat követik a normális állapotú, régebbi építésű lakások árai is, ami a közös bérlés felé tereli a rugalmasabb lakáskereső diákokat.

    Egy közösen bérelhető 2-3 hálószobás lakás bérleti díja kerülettől és állapottól függően 150 ezer forinttól kezdődik, azaz jelentős spórolást hajthatnak végre a közösen bérlők.

    Felsőbb éves egyetemisták, vagy a kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkező helyi lakosok könnyebben találnak lakótársat saját ismeretségi körükben, azonban az új városba költöző gólyák gyakran szorulnak segítségre.

    Ebben a folyamatban definiálja magát hiányzó láncszemként a lakotarsak.hu weboldal: a cég közlése szerint a nyári szezoban igencsak megugrik a felhasználói aktivitás, és bár a korábbi években főleg külföldi diákok használták az oldalt, az albérletpiac változása miatt egyre több a magyar felhasználójuk is.

    KSH albérlet egyetemisták Lakotarsak.hu
    Kapcsolódó cikkek