Az egész országban csökkent a lakáspiac forgalma
Vegyes kép rajzolódik ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép budapesti fejezetéből. A fővárosban a X. kerületben mérték a legkisebb, 22 százalékos forgalomcsökkenést a múlt évben, ami jóval elmarad a bőven 30 százalék feletti átlagtól, miközben három peremkerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. esetében az 50 százalékot közelítette a visszaesés mértéke.
A budapesti forgalmi adatok erőteljes visszaesésének oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz volt, ami befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról. Az egyes kerületek közötti markáns eltéréseket számos tényező alakította. A X. kerület eredményében például az is szerepet játszott, hogy ott tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést, ami be is került az adatbázisba. Hasonló összefüggés látható a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületnél is
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A megyék közül a legnagyobb, 33 százalékos csökkenést Hajdú-Biharban mérték, és 25 százalékot meghaladó visszaesés volt emellett Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében is. Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont csak 15 százalék alatti mértékben esett vissza a tranzakciók száma. Jelentős a szórás a megyeszékhelyeknél: míg Debrecenben 40 százalékkal kevesebb lakáseladást jegyeztek be, mint a megelőző évben, Zalaegerszegen csak 8 százalékos volt a visszaesés. A községek lakáspiaci forgalmát ehhez képest csak minimális lassulás jellemezte. Az OTP Jelzálogbank elemzője szerint a forgalmi adatok változásában továbbra is évek óta megfigyelhető, általános trend érvényesül.
Az egész országra jellemző az utóbbi években, Budapestet is beleértve, hogy a lakáspiaci forgalom súlypontja áthelyeződik az olcsóbb területekre. A vidéki adatok is azt mutatják, hogy megnövekedett a kereslet a megyeszékhelyek közelében található, kedvezőbb áron elérhető lakóhelyek iránt, valamint a befektetési céllal vásárlók is kezdik felfedezni a kisebb városokat. A községekben volt a legalacsonyabb a forgalom átlagos visszaesése, aminek az az oka, hogy a tavaly nyár óta elérhető falusi CSOK fellendítette a keresletet a frekventáltabb kistelepülések lakáspiacán
– összegezte az elemzés főbb megállapításait Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérképből az is kiderül, hogy 2019 második félévében megtört a lakásárak 22 negyedéven át tartó folyamatos növekedése, de az év egészében így is 20 százalék körüli volt a drágulás a lakóingatlanok piacán. Területi bontás szerint vizsgálva az árváltozásokat, látható, hogy Budapesten tavaly is elsősorban az olcsóbb, illetve a külsőbb kerületek drágultak legjobban. A fővárosi árrangsort továbbra is az V. kerület vezeti, míg a vidéki megyeszékhelyek között a különböző beruházások miatt keresettebbé vált Debrecen áll az élen.
A most zajló folyamatok alapján idén további látványos forgalomcsökkenés várható a lakáspiacon. Optimista forgatókönyv szerint azonban Budapesten akár már jövő év elejére visszaállhat a 2019-es szint, míg a vidéki piac várhatóan egy kis késéssel követheti ezt a trendet.
