Az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában. 2022-ben négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár – derült ki a Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felméréséből. Ausztriát követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró). A legtöbb országban továbbra is emelkedett az új lakások átlagára, de az Egyesült Királyságban (mínusz 18,8 százalék), Dániában (mínusz 9,7 százalék) és Franciaországban (mínusz 0,2 százalék) csökkenést tapasztaltak.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A legdrágább európai uniós városnak továbbra is Párizs számít, ahol 14 622 ezer eurót kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. A második helyezett München (11 400 euró). A Budapesten tapasztalt 2862 euró átlagos négyzetméterárnál Prágában (4942 euró) és Pozsonyban (3965 euró) is jelentősen magasabbak a lakásárak.
A korábbi években tapasztalt európai lakóingatlan-piaci áremelkedés a legtöbb országban és európai nagyvárosban 2022-ben is folytatódott – ismertette Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője. Az új lakások euróban számított árai 20 százalékot meghaladó mértékben Szarajevóban (plusz 30,6 százalék), Zágrábban (plusz 30,3 százalék), Vilniusban (plusz 24,9 százalék) és Brüsszelben (plusz 24,0 százalék) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha helyi valutában vizsgáljuk az árak változását. A Budapesten tapasztalt 21,2 százalékos drágulás tavaly Európában a harmadik legmagasabb volt. A következő 12 hónapban a legtöbb európai országban a lakásárak stabilizálódhatnak, és néhány országban csökkenhetnek is a lakásárak.
A fenntarthatóság szempontjainak megfelelő és energiahatékony lakhatás mind jobban előtérbe kerül, és a jól tájékozott vásárlók elsősorban a kedvezőbb adottságú, hosszú távon értékálló lakásokat kereshetik
– tette hozzá a szakember.
A régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek és az elkészült lakások számában elmarad Magyarország. Az új építési engedélyek száma Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,62, miközben Lengyelországban 5,3 volt 2022-ben. Az elkészült lakások száma Magyarországon ezer lakosra vetítve csupán 2,12 volt, a vizsgált európai országok közül ez a negyedik legalacsonyabb adat, miközben Lengyelországban 6,31 volt, amely Franciaország után a második legmagasabb érték.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján a saját lakás legkevésbé Szlovákiában fizethető meg, ott 14 évig kell dolgozni a saját lakásért, de a tavalyi első helyezett Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ahol valamivel több mint 13 év szükséges. A tanulmány adatai szerint Magyarországon a tavalyi 9,6 évhez képest 2022-ben már hosszabb ideig, 10,2 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
Európában a saját lakáshoz való hozzájutás lehetőségének romlásához a hitelfelvételek során tapasztalt növekvő kamatok is hozzájárultak. Bár Európa legtöbb országában az új lakáshiteleknél a hitelkamatok ezzel együtt is csupán 2-3 százalék körülire nőttek, 2022-ben Magyarországon és Lengyelországban is rendkívüli mértékben, 9 százalék körüli szintre ugrott az új lakáshitelek jellemző kamata.
2022 harmadik negyedévében jelentős fordulatot láthattunk a magyar lakáspiacon, és a lakások iránti kereslet visszaesett. A vásárlók az igen magas, 9 százalék körüli hitelkamatok és emelkedő európai energiaárak és kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok láttán elbizonytalanodtak. A trendfordulót követően a vásárlást tervezők egy jelentős része a tervezett vásárlással kivár, és egy részük a bérleti piacon jelent meg – mondta Kohári Gábor. A tanulmány a lakásbérleti díjak alakulását is feltérképezte.
Tavaly a legtöbbet Dublinban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért,
2022-ben négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. Figyelemre méltó, hogy Dublinban egy év alatt több mint duplájára nőttek a bérleti díjak. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb, és a régiós országok fővárosaitól rendre elmarad. Budapesthez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a portói és a maribori lakáspiacon láthatunk.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését eredményezte. Ezzel hasonlóan a múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztaltuk. A bérlakások tekintetében a meglévő támogatási formák szélesítése és a megfizethető lakhatás biztosítása egyre fontosabb szempont lehet Magyarországon a következő időszakban” – vélekedett Kohári Gábor.
