Megváltozott a lakáspiac ebben az évben, elsősorban a visszafogott kereslet, a bővülő kínálat eredményeként – derült ki az Ingatlan.com friss elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy az új helyzetben hogyan alakulnak az árak a különböző országrészekben, és mekkora eltérések vannak a lakóingatlan-típusok között.
Fotó: Baranyai Attila / MW
Új egyensúly alakult ki az idén, miután a lakóingatlanok piaca nehezen tud kilábalni a vevőhiányos helyzetből. A kereslet csökkent mindenhol, így Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a településeken is beállt egy, a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintre
– mondta a trendekről Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az árak alakulásáról szólva hozzátette: már 2022 második felében is nagyon lelassult a drágulás üteme, ám a piac lendülete akkor még néhány százalékos áremelkedést hozott. Ezzel szemben 2023-ban január óta szinte minden településen stagnáltak az árak. Ugyanígy változatlan árak jellemzik a téglalakásokat, a paneleket és a kertes házakat, az utóbbiakba beletartoznak a családi, sor- és ikerházak is. Az is látszik, hogy panellakások országszerte őrzik az árelőnyüket, mert 20-25 százalékkal olcsóbban érhetők el, mint a téglaépítésű társaik.
A kínálati árakat nézve a fővárosban szeptember elején a kertes házaknál 818 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a panellakásoknál 780 ezer, a téglaépítésűeknél pedig 1,03 millió forint.
Az is látszik, hogy a kertes házak a fővárosban átlagban 120 millió forintba kerülnek, ezen belül a sorházak 80 millió forintért, a családi házak 130 millió forintért szerepelnek a piacon. A budapesti panellakásoknál 42 millió, a téglalakásoknál pedig 65 millió forint az átlag. Az Ingatlan.com szakértője szerint ezek az értékek január eleje óta gyakorlatilag nem nőttek, inkább enyhén csökkentek. A fővárosi téglaépítésű lakások átlagára az év elején még 68,5 millió, a paneloké pedig 42,9 millió forint volt.
Fotó: Fehér Gábor / Mediaworks
A vármegyeszékhelyek összesített átlagát nézve a kertes házak 548 ezer forintos négyzetméteráron szerepelnek a kínálatban, a panelek szinte ugyanennyiért, 545 ezer forintért keresnek vevőt, a téglaépítésű lakások esetében 678 ezer forint az átlag. A lakóingatlanok teljes árát nézve a vármegyeszékhelyeken a kertes házaknál 70 millió forint az átlag, a panelek esetében 28,5 millió, a téglaépítésűeknél pedig 41 millió forint.
Természetesen a vármegyeszékhelyek között nagyon jelentős eltérések vannak
– mondta a szakember. Bár szinte mindenhol stagnáltak az árak, azért akadnak kivételek. Ilyen például Debrecen, ahol minimális drágulás történt január óta az összes lakóingatlan-típus esetében, az átlagos négyzetméterár ugyanis 3 százalékkal, 747 ezer forintra emelkedett.
A legdrágább vármegyeszékhelyek közé tartozó Győrben 2 százalékkal, 749 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár január óta. Székesfehérváron nem történt változás, ez 678 ezer forintos árat jelent. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol akár a fővárosi átlagárak negyedéért, 15 millió forint alatt lehet lakást vásárolni a kínálati árak alapján.
Balogh László szerint az őszi hónapokban valamennyire élénkülhet a kereslet a piacra visszatérő nagyvárosi CSOK-os vevők miatt, akik kihasználhatják a stagnáló ingatlanárak nyújtotta lehetőségeket. Ezek a vásárlók nemcsak a 2023-ban még elérhető, vissza nem térítendő lakástámogatásokat tehetik zsebre, hanem az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket is. A 3 százalékos kedvezményes kamatozású, maximálisan 10-15 millió forintos CSOK-hitel, a megvásárolt ingatlanok illetékmentessége és az új lakások vásárlásakor igényelhető, 5 millió forintos áfa-visszatérítés további több millió forintos támogatást jelenthet a CSOK-ot igénylő családok számára.
A gyengébb keresletnek köszönhetően kialakult új lakáspiaci egyensúly miatt az őszi hónapokban sem kell a lakások drágulásától tartaniuk a piacra lépő vevőknek
– tette hozzá az Ingatlan.com szakértője.
